A karácsony nem csak Isten megtestesülésének, de az ember megszentelődésének is a titka. Az ünnepre készülve csiszolódik figyelmünk a másikra, a szeretetre, és ez segíti, hogy Isten fénye növekedjen életünkben.

Hajas T. Boldizsár, a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium végzős tanulója lett a november 10–11-én rendezett 18. Országos Kossuth-szónokverseny és retorikai konferencia győztese és egyben közönségdíjasa. Az eredmény azért is különleges, mert a versenyt egyetemista diákoknak szervezték. Boldizsár a Miskolc Város Ifjú Szónoka Verseny győzteseként indulhatott a megmérettetésen. A felkészülésről és terveiről kérdeztük.

Mi is lehetne méltóbb témája az adventi, karácsonyi időszaknak, mint a várakozás? A Szív december-januári száma igazi ünnepi olvasmány, amely segít lelassulni, elcsendesedni, miközben inspirál – arra, hogy életünk középpontját megérintve megtaláljuk annak forrását is, az időbe beleszülető Istent. – Radványi Benedek nyolc jezsuitát kérdezett: – Mit jelent számodra a várakozás? – A nyolcból hármuk válasza így szól:

Böjte Csaba ferences szerzetes, Sajgó Szabolcs jezsuita, Hölvényi György EP-képviselő, Siklósi Beatrix, a közmédia főszerkesztője és Marosi Géza operatőr az iraki keresztényeknél tett látogatásuk után most a kopt keresztényeknél jártak Egyiptomban. A november végi úton elkísérte őket Kveck Péter nagykövet is. Sajgó Szabolcs fotóiból, és azokhoz fűzött kommentárjaiból:

Évente kb. 1600 fiatalt kapcsolunk be a Szentjánosbogár közösség eseményeibe, kb. 200-300 fő önkéntes vezetésével, Szent Ignác-i lelkiségben. Közhasznú egyesületünk fő célkitűzése a keresztény hitre nevelés és közösségépítés.

Rendtársai, barátai, s akiket évtizedekig kísért lelki útjukon, hálaadó szentmisében mondhatnak köszönetet életéért november 16-án, csütörtökön 18 órakor a Mária utcai Jézus Szíve templomban.

Sajgó Szabolcs, a Párbeszéd Házának igazgatója számolt be a Kálvin és Ignác, van-e közös útja a két lelkiségnek? című konferenciáról Fekete Ágnesnek a Kossuth Rádió Református Félórájában. A beszélgetés a műsor 2017. október 11-i adásában hangzott el.

Hogyan férhet meg egymással, és hogyan gazdagíthatja egymást a zen, a Szent Ignáci-lelkigyakorlatok, a jóga és a keresztény kontempláció? Tényleg ördöggel cimborál, aki jógázik vagy zen meditációt végez? Mit mond erről a katolikus tanítás? Mi szerepel a II. Vatikáni zsinat dokumentumaiban? Mi a tapasztalata erről egy jezsuitának, aki gyakorolja mindezt?

Lehet-e ökumenikus egy bibliafordítás? Lehet-e szakadás nélkül megújulni? Hogyan lesz egy magyar református bakonybéli bencés szerzetes, egy élvonalbeli angol focistából pedig domonkos? Mi a hitvallása a Bibliamúzeum lelkész-igazgatónőjének? – A Szív által körüljárt izgalmas kérdéseket –, amelyeket a reformáció 500. évfordulója még aktuálisabbá tesz –, sokáig folytathatnánk. Horváth Árpád főszerkesztő beköszöntője:

Koronkai tanár úr könyvének bemutatója a Párbeszéd Házában volt április 4-én, amelyről felvétel is készült. A Talita Magazin könyvismertetőjéből idézünk:

Szeptember 16-án kezdődik az Ars Sacra fesztivál. Ennek keretében szeptember 19-én nemcsak találkozhatunk, hanem együtt is táncolhatunk az indiai George Saju jezsuita atyával, aki tavaly járt először Budapesten.

A Reformáció fél évezredes évfordulója alkalmából a Párbeszéd Háza konferenciát tart Kálvin és Ignác címmel. Az esemény előzeteseként álljon itt egy beszélgetés részlete, amelyben többek között Szűcs Ferenc, a Károli Gáspár Református Egyetem professzor emeritusa és Kiss Ulrich, jezsuita szerzetes beszélgetnek Fekete Ágnessel Kálvin János és Szent Ignác lehetséges kapcsolódási pontjairól, lelkiségéről.

Világi vezető, egyházi vezető, király, püspök, rátermett vezető, alkalmatlan vezető, zsarnok vagy pásztor, férfi vagy nő, s a legnagyobb „vezető”: Isten is megjelenik A Szív aktuális számában. Milyen képességekre, tapasztalatokra, tudásra, megfontolásokra van szükség ahhoz, hogy valaki jó vezető legyen? Bartók Tibor Szent Ignác, a vezető című írásából abban biztosak lehetünk, hogy a moderáció, konzultáció és szubszidiaritás elveit mindenképpen követnie kell:

Veres András győri megyéspüspök augusztus 20-i beszédében elhangzott szavai lavinát indítottak el a magyar médiában, közéletben. Nemkülönben az mno.hu-nak adott interjúja, amelyből idézünk is. A mesterséges megtermékenyítés kérdésében teljes körű és minden szempontból véglegesnek tekinthető, kötelező érvényű egyházi dokumentum nem létezik. – A téma rendkívül fontos, így bízunk abban, hogy ez a magyarországi vita rövid és hosszú távon is az élet növekedéséhez járul majd hozzá, segíti az érintett párokat a felelős egyéni lelkiismereti döntéseikben.

Pár napja keresett meg a lap, beszélgetést kérve, ami meg is történt. Közlésre az általam átnézett anyag került. A lap pedig a címben és a fölvezetésben ellátta az interjút a céljainak megfelelő hangsúlyokkal, szöveggel – ezekkel magam már csak az interneten és a lapban találkoztam…

Nemrégiben került elő egy festmény, amely Szent Ignácot és a kis Jézussal megjelenő Szűz Máriát ábrázolja. Ignác számára Mária tisztelete, a vele való kapcsolat kiemelkedően fontos volt, a Szűzanya szerepet játszott megtérésében, lelki fejlődésében.Nagyboldogasszony ünnepén különösen is aktuális erre emlékezni.

„Nem a sok tudás telíti és elégíti ki a lelket, hanem a dolgok benső lelki megérzése és megízlelése.” (9./11.) – Mócsy Imre 1933-ban adta ki Szikrák Loyolai Szent Ignác lelkéből című gyűjteményét, amely máig az egyik legnépszerűbb jezsuita kiadvány.

„Az egész világ a mi otthonunk” – hangzik Jerónimo Nadal, Szent Ignác egyik első társának híres mondata. Jezsuita öregdiákként ezt különösen is átélhettem az egyesült államokbeli Clevelandban, ahol a WUJA (World Union of Jesuit Alumni), vagyis a jezsuita öregdiákok globális szervezete 2017-es kongresszusát tartotta.