Stoma Parker amerikai jógamester volt a Párbeszéd Háza vendége február 22-én. A beszélgetés apropója Az út megtisztítása címmel magyarul most megjelent könyve volt. És valóban erről is beszélt: az Istenhez vezető út megtisztításáról, azaz arról, hogy mit tehetünk mi, hogy előkészítsük magunkat a kegyelem befogadására. Borda Máté reflexiója
Február 8-án imanapot tartanak a Párbeszéd Házában az emberkereskedelem áldozataiért. A Ferenc pápa kezdeményezésére évente megtartott imanap társszervezője a szükséget szenvedő nőket felkaroló SOLWODI Hungary. Az egyesületben dolgozó egyik szerzetesnővérrel beszélgettünk a rabszolgatartás modernkori formáiról, és arról, hogy mi mit tehetünk ez ellen.
A Párbeszéd Házában a kereszténység egy újabb arcát ismerhettük meg november 26-án. Amrit atya, a nepáli jezsuiták elöljárója tartott előadást az ázsiai országban élő csöppnyi katolikus közösség életéről. Csillogó szemei, derűje, és nyugodt, de egyúttal dinamikus jelenléte a nepáli egyház életerejéről tanúskodott.
A minap Niklaus Brantschen svájci jezsuita zen mester tartott meditációt a Párbeszéd Házában; az est kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott arról, összeegyeztethető-e a buddhizmus a kereszténységgel, és egyáltalán valaki egyszerre lehet-e két vallás követője. Borda Máté szubjektív beszámolója.
Miután Ignác felgyógyult sebesüléséből és elhagyta Loyolát, először Montserratba ment, majd Manresában egy domonkos kolostorban töltött egy rendkívül nehéz, átformáló évet. A szenvedésekkel, kísértésekkel teli időszak után egyszer csak más, vigasztaló módon kezdte megtapasztalni Istent. Így emlékezett erre élete végéhez közeledve A Zarándok elbeszélésében:
Amikor a július-augusztusi dupla számot (Jézus bevállalta) a szerkesztőség összeállította, még nem tudhatták, hogy a horvát labdarúgó válogatott ezüstérmet szerez a vb-n, és nem tudhatták, hogy milyen sok magyarból tör elő a horvát-szurkoló. 800 éves együttélés után a XX. század sok szempontból nehéz időszak volt a horvát-magyar szomszédságban. Most mégis örülni tudunk a sikerüknek! A horvátok bevállalták a bátor focit, mi, magyarok pedig bevállaljuk az érzéseinket! Tomcsányi László Keserédes együttélés című, a horvát-magyar kapcsolatok történetéről, a horvát-magyar kiegyezés 150 éves évfordukója kapcsán írt cikkéből idézünk:
Az égi lakoma nyomán mindennapi kenyerünk, étkezéseink is nagyobb távlatot kapnak, kaphatnak. – Kenyér és bor, orgona-felújítás, spárgakrémleves és epres köleskrém is a témája a kelebiai plébánosról, a sokoldalú és vállalkozó kedvű Paskó Csabáról készült riportnak. Csaba atya, aki zenetanár és séf is egyben, megváltoztatta a bácskai közösség életét. A Szív gazdag tartalmából - ízelítőül - Horváth Árpád főszerkesztő írásából idézünk:
Valószínűtlenül felgyorsult világunkban a nemzedékek mintha egyre tempósabban váltanák egymást: „X”, „Y”, „Z”, s most már itt van az „alfa” is. Milyenek a nemzedékek ma, és milyenek voltak régen? – kérdezi a jezsuita magazin. Amellett, hogy pszichológus, generációkutató, teológus, néprajzkutató is ír a témáról, Nemeshegyi Péter atya, Pepi bácsi csodálatosan hosszú élete, 95 év távlatából idézi fel emlékeit, élményeit, tapasztalatait – nemzedéki szempontokból. Kiss Péter interjújából idézünk részleteket:
Már zajlanak a BELVÁROSI CSEND eseményei a Párbeszéd Házában. A február közepétől május végéig, nagyböjt elejétől pünkösdig tartó programsorozat mottója: „Mindnyájan az Ő teljességéből kaptunk…” (Jn 1,16) A gazdag program aktuális ajánlatából szemezgetünk.
A húsvét a mélypontból kibontakozó élet csodája, a legnagyobb keresztény ünnep. A Szív áprilisi száma azt próbálja tetten érni, hogyan születik élet a mélységből: elhagyatottságunkból, megtöretettségünkből, válságainkból, bűneinkből. Részlet Horváth Árpád főszerkesztő beköszöntőjéből:
Az idei március egésze a nagyböjti időszakhoz tartozik, a hónap utolsó napja Nagyszombat lesz. A Szív márciusi száma szinte társul szegődik mellénk, hogy ezekben a napokban még inkább megnyíljunk az Emberfia nyomaira, jeleire, egyre jobban átéljük az Ő valóságát.
Hamvazószerda szokása abból az ősi hagyományból ered, hogy a hívők vezeklésképpen hamut szórtak a fejükre. Ezt idézi fel a szertartásban a pap, amikor hamuval keresztet rajzol a hívek homlokára, és azt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!”
A megérkezés útjai alcímet viselő lapszámban, amelynek írásai a közlekedés évezredes nyomvonalaitól az út gazdag szimbolikáján át a lelki, Istenhez vezető utakig ívelnek, Hekler Melinda Al Ghaoui Hesnával készített interjút. A népszerű, kivételesen bátor, méltán elismert, szír-magyar családba született riporter fatalistának mondja magát, s Isten számára egy a világban működő felsőbb erő. Vezet-e út számára innen a személyes Istenhez? Őszintén reméljük, hogy igen, és kívánjuk, hogy vezessen!
2018-ban január 21-28. között tartják világszerte a Krisztus-hívők egységéért szervezett imahetet, amelynek anyagát karibi keresztények állították össze
Saját erőből is van értelme… megpróbálni kitűzött jó célok mentén haladni, változni, építeni magunkban, egymásban a lehetséges jót.
A másik nagyon sokféle lehet. Tartozhat a másik nemhez, nemzethez, valláshoz, más keresztény lelkiséghez, más társadalmi csoporthoz, szakmához. És az is előfordul, hogy én leszek „a másik”, mint pl. a kisebbségi létben élő keresztények a világ számos táján.
A karácsony nem csak Isten megtestesülésének, de az ember megszentelődésének is a titka. Az ünnepre készülve csiszolódik figyelmünk a másikra, a szeretetre, és ez segíti, hogy Isten fénye növekedjen életünkben.
Mi is lehetne méltóbb témája az adventi, karácsonyi időszaknak, mint a várakozás? A Szív december-januári száma igazi ünnepi olvasmány, amely segít lelassulni, elcsendesedni, miközben inspirál – arra, hogy életünk középpontját megérintve megtaláljuk annak forrását is, az időbe beleszülető Istent. – Radványi Benedek nyolc jezsuitát kérdezett: – Mit jelent számodra a várakozás? – A nyolcból hármuk válasza így szól:
