Idő és időtlenség
A Szív nyári, dupla számát ezen a héten vehette kezébe az olvasó. Horváth Árpád főszerkesztő beköszöntője.
A Szív nyári, dupla számát ezen a héten vehette kezébe az olvasó. Horváth Árpád főszerkesztő beköszöntője.
Irakban keresztények tömegei menekülnek otthonukból a szélsőséges iszlám csapatok erőszakos, ártatlanokat pusztító harcának hatására. Gázában a keresztények különösen nagy veszélyben élnek. Szíriában a minap egy ferences kolostort ért rakétatalálat. De ez csak a jéghegy csúcsa. Keresztények milliói élnek félelemben, az erőszak árnyékéban Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. Hogyan viszonyul hozzájuk a nyugati világ, a nyugati keresztények, a politikusok. Szilvay Gergelyt, a Mandiner újságíróját, a Keresztény Mandiner szerkesztőjét kérdeztük:
A Szív júniusi száma az első világháború kitörésének centenáriumához közeledve a háború és a béke témáját helyezi középpontba. Az erőszakmentességtől a totális háborúig, a vallás és erőszak kapcsolatától a belső béke megteremtéséig a folyóirat a megszokott gazdag tartalommal várja az olvasókat.Horváth Árpád főszerkesztő beköszöntőjében a nagy háború kitörésének mélyebb, társadalmi-lélektani okaira mutat rá.
Henri Boulad, a világszerte ismert jezsuita atya július 17-én a Párbeszéd Házába látogat. Reggel kopt szentmisét celebrál, este pedig előadást tart. Ünnepelhetnénk-e szebben a Pünkösdöt, mint Boulad atya egy előadásának részletével, melyben az örökké jelenvaló Istenről beszél?
Június 21-én, a spanyol rendtartományok egyesítése alkalmából készült egy hosszabb interjú a jezsuita generálissal. A beszélgetés egy néhány perces részletében Adolfo Nicolas Ferenc pápáról, a Jézus Társasága és a pápa kapcsolatáról beszél.
Vasárnap esténként a jezsuita 8-as misén tömve a Jézus Szíve Templom, kb. négyszázan jönnek el. – Kik ők, mi hozta ide őket, milyen a hitük?
Interjú David Nazarral, az ukrán jezsuiták tartományfőnökével
Lehet-e boldog az, aki aszkézist gyakorol, illetve lehet-e boldogító egy aszketikus gyakorlat? Célját tekintve, hívő...
Az esemény a Magyar Holokauszt Emlékév alkalmából a Miniszterelnökség támogatásával valósult meg. Közel negyvenen dolgoztak több hónapja az estért, köztük a huszonöt táncos és énekes felnőtt előadó és öt gyermek. A forgatókönyv, a koreográfia és a rendezés Farkas Zsoltnak, a Khamoro Cigány Táncegyüttes művészeti vezetőjének a munkája. Az eseményt megnyitotta és a vendégeket köszöntötte a Párbeszéd Házának jezsuita igazgatója és a Szakkollégium rektora, s a szakkollégium egy diákja konferált.
A következőkben olvashatják a 2014. március 31-i videóinterjú szövegét Ferenc pápával, melyet a belga Verse Visközösség öt fiatalja (Jill Verlinden, Leni Linthout, Arne Focketyn, Roel Steyaertés Thomas Goyvaerts) készített, akiket Lucas Van Looy genti püspök kísért el. A fiatalok angolul tették fel kérdéseiket (egy tolmács segítségével), a pápa pedig olaszul válaszolta meg azokat.
A hit útján járva néha zavarba ejtő csodákkal is találkozhatunk, vagy legalábbis hallhatunk olyan egzotikus csodákról, amelyek nem annyira lényünk mélyéről, hanem inkább „felülről”, valahogy „kívülről” határozzák meg az embert. A Szív hamarosan megjelenő áprilisi számának középpontjában a csoda áll.
Flasch a késő ókori és a középkori filozófiai-teológiai hagyomány elismert szakértője; Miért nem vagyok keresztény címmel tavaly kiadott könyve nagy visszhangot váltott ki német nyelvterületen.
1553 nyarán indult el Dél-Amerikába a 19 éves Anchieta József, hogy hirdesse Jézus örömhírét az indiánoknak.
Ferenc pápát pontosan egy éve választották meg. Patsch Ferenc jezsuitát az MTI munkatársa kérdezte az elmúlt év tapasztalatairól. Az interjú teljes anyagát közöljük.
„Európából nézve nem is sejtettük, hogy ilyen potenciális tartalékaink vannak abból, amit emberi erőforrásnak – vagy éppen spiritualitásnak – mondanak!” – A Heti Válasz decemberi ünnepi számában több cikket is szentelt Ferenc pápának, az Egyháznak. Ezek háttéranyagaként született az alábbi szöveg. Patsch Ferenc, aki jelenleg Rómában a Gergely Egyetemen tanít, Szőnyi Szilárd kérdéseire válaszolt.
Matteo Ricci módszere szerint a kínai új keresztényeknek nem kellett fel-adniuk országuk, kultúrájuk iránti hűségüket. Isten misztériumának ke-resztény kinyilatkoztatása nem lerombolja, hanem gazdagítja mindazt a jót és szentet, ami az ősi kínai hagyományban már megvan.
A tavaly november 24. óta tartó, emberéleteket is követelő ukrajnai tüntetések, megmozdulások során a helyi egyházak komoly és meglehetősen bátor szerepet vállalnak fel.