A menekültkérdés, akárcsak hazánkban, az olasz politika, közélet és a hétköznapok központi témája is lett. A múlt péntek délután összecsapás tört ki a rendőrség és a tüntetők között, amikor 19 afrikait szállítottak egy kisbusszal egy Róma külterületén (Casal San Nicola) lévő egykori iskolába. Nálunk a szegedi eset figyelmeztet arra, hogy elszabadulhatnak az indulatok. Mit lehet tenni ez ellen?
A közvélekedés szerint a jezsuiták jól használják a médiát, s így volt ez már a rend alakulásának idejében is. Igaz, a 16. században a média még mást jelentett: a gazdagon díszített templomok, az egyre nagyobb számban a hívekhez eljuttatott szentképek, az iskoladrámák, a könyvkiadás tartoztak a körébe, nem az „e” kommunikáció. Most a rend számos netes vállalkozása közül a Hivatás blog-ot ajánljuk Hiba György SJ írásával, amelynek akár „Bizalom” is lehetne a címe:
A jezsuita hivatás része elmenni a határokig. A határokat feszegeti A Szív nyári száma: országhatárok, ember és ember közti határ, a tilos és szabad, a lehetséges és a lehetetlen határvidékei tárulnak fel, elválasztanak és összekötnek. Isten határokat szab, de Jézus igazi határátlépő. A dupla számból Radóczi Jusztina interjúját idézzük:
Június 18-án mutatták be Ferenc pápa Laudato si’ – Áldott légy kezdetű enciklikáját Rómában.
A Szív júniusi száma a függőségek változatos és kegyetlen világába vezet el. Drog-, alkohol-, net-, pornó- vagy társfüggés, a vallás függőségként való megélése, szerelmi szenvedély, kiszolgáltatottság és a szabadulás lehetőségei, történetei elevenednek meg az írásokban. De hol van mindebben Isten? Lukács János beköszöntője:
Nyolcadik nemzetközi apostoli útja...
A Szív májusi száma a családot állítja a középpontba. Nem hallgat a problémákról: a válás, az elváltak egyházon ...
Sacre Coeur nővérek “mennyországa” a pokoli erők tajtékzása közepett, Hildegard Gitzwiller RSCJ és társai, akik tanultak szelíd és alázatos szívű Mesterüktől.
Az Embertárs című 2003-től negyedévenként megjelenő folyóirat ettől az évtől kezdve a Jezsuita...
Van értelme? Lehetséges? Vagy jobban megerősít mindenkit a maga felfogásában?
Az első nepáli jezsuita, Paudel Tek-Raj pappá szentelése április 25-én, a földrengés napján, Katmandutól
„Itt van, világosan, egyszerűen leírva az Apostoli Tervben – jó, hogy kétnyelvű, különben nem érteném –, hogy <<nem a világiak működnek együtt velünk, hanem mi működünk együtt a világiakkal>>. Ezt ilyen egyszerűen leírva még sehol nem láttam.” – mondja Jorge atya, a magyar jezsuita provincia 2012-2020 évekre vonatkozó küldetésnyilatkozatát lapozgatva.
Henri Boulad, a melkita rítusú egyiptomi-libanoni jezsuita atya hamarosan ismét a Párbeszéd Háza vendége lesz, május 18-19-én tart előadásokat. Az első este témája az egzisztenciális vallásosság, a másodiké pedig az egyház és modernitás – az új evangelizáció. Boulad atya május 21-én a Jézus Szíve templomban tart kopt szentmisét, majd ezután a kopt misztikáról beszél.
A Szív áprilisi száma azt kutatja, hogyan születhet erő az erőtlenségben és erőtlenségből. Beöthy Zs. Cecília nővér, a Szociális Missziótársulat tagja, az Ostromnapló – szerzetes nővérek a halálkatlanban című kötet kapcsán beszélgetett Simon Erikával közössége múltjáról és csodálatos jelenéről, amikor alig néhány nővér öt intézményt működtet – száz elkötelezett világi munkatárs segítségével. Az ostrom 70. évfordulója és a megszentelt élet éve különösen is aktuálissá teszi az interjút!
Április 7-én a Párbeszéd Háza kongregációs kápolnájában szentmise keretében tett örökfogadalmat.
Forrai Tamás tartományfőnök indítványozására február 27-én a ferencesek és néhány más felekezeti segélyszervezet után az elsők között kezdeményeztünk országos adomány gyors-gyűjtést a magyar lakosság körében az ukrajnai válságban kilátástalan helyzetbe került emberek megsegítésére. – Naszádos Márk beszámolója a gyűjtésről és Majnek Antal püspök atya levele a Kárpátalján kialakult helyzetről:
Nagyböjti és húsvéti gondolatainkhoz egy ősi történet üzenetét társítja ezekben a hetekben Hollywood, amelyben benne a kérdés: mi vált meg bennünket az értéktelen vagy nyomorúságos élettől, az értelmetlen szenvedéstől?
