A választásról való távolmaradás miatt a közjó és a közerkölcs híveinek kisebb a súlya a politikában, mint jelenléte a társadalomban. Tovább rontja a helyzetet, hogy a világtendenciával szemben Európában csökken a gyakorló keresztények száma – írja Surján László, a KDNP politikusa, aki 2004 óta európai parlamenti képviselő, 2012 januárjától az EP alelnöke.
Mitől férfi a férfi a 21. század elején? Mit tart férfiasnak a jelenkor társadalma, és hogyan foghatók meg leginkább a férfiszerepeket érintő változások? Milyen kihívások, ellentmondások, dilemmák merülnek fel, és egyáltalán mennyire indokolt problematikus fejlődésről beszélni? Ilyen és ezekhez hasonló kérdések kerültek terítékre március 13-án a Férfi a 21. században – szerepek, problémák, kihívások című kerekasztal-beszélgetésen.
Bár „a politika túl komoly dolog ahhoz, hogy a politikusokra lehetne hagyni” (Charles De Gaulle), abban azért koránt sem vagyunk egységesek, hogy mégis hogyan „ne hagyjuk rájuk”. Még pontosabban, hogy hogyan ne tegyünk nagyobb terhet a politikusainkra, mint amennyit ez a szerep valójában jelent. A magunk érdekében!
A napokban jelent meg az ENSZ gyermekjogi bizottságának jelentése1, melyben igen kemény szavakkal illeti a katolikus egyházat a kiskorúakat érintő szexuális zaklatások, bűntények nyilvánosságra hozatalának ügyében. A bizottsági vélemény évekkel ezelőtt aktuális lehetett volna, de ma ez az értékelés ebben a formában már nem helytálló. Túlzó és leegyszerűsítő, érzelmeket generál konkrét ténymegállapítások nélkül.
A tavaly november 24. óta tartó, emberéleteket is követelő ukrajnai tüntetések, megmozdulások során a helyi egyházak komoly és meglehetősen bátor szerepet vállalnak fel.
„Egy ország energiastratégiája a 21. században nem szakmai kérdés: mai határozataink nemzedékek sorsáról ...
Az öreg a fiatalok szemében lúzer, aki nem tudja, mi a menő cucc, mi a menő zene, mi a menő partydrog. Az öreg nem érdekes. – Egy video terjed a világhálón, amely új megvilágításba helyezi a fiatalok és az idősek kapcsolatát.
A Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium idei szimpóziumát Szabad nők. Szabad? címmel rendezik meg. A nőtematika ma hallgatólagosan a nem konzervatív, nem keresztény körök érdeklődésének középpontjában áll. Vajon mit kezdenek az olyan kérdésekkel a döntő többségükben konzervatív kötődésű, keresztény nők, mint ezek: Miben áll a nő szabadsága, az identitása? Hogy tekint a nő önmagára, és hogyan tekint rá a társadalom? Kétarcú-e a nő? A vendégek között lesz Aczél Petra, Seres Mária, Szalai Piroska, Sík Endre, Molnár-Bánffy Kata, Lux Elvira, Lévai Anikó. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány, a nők közéleti szerepvállalásával illetve a magánéleti szerepével kapcsolatos jellemző idézetet, amelyek felvezetést jelenthetnek az izgalmas programra.
Nincs szükség figyelemben részesülő nyilvános eseményekre vagy nyilvánosságot kapó állásfoglalásokra ahhoz (bár ezekben sincs hiány), hogy előtérbe kerüljön a vallás és a politika, szűkebben a kereszténység és a politika viszonyának kérdése. A problémához természetesen számos érzelmi vonatkozás, politikai/ideológiai meggyőződés, kulturális igény és történelmi teher kapcsolódik, ami jócskán megnehezíti az árnyalt és körültekintő tájékozódást. Sajnálatos módon e téren többnyire csekély figyelemben részesülnek katolikus gondolkodók megfontolásai – pedig sokat tehetnének azért, hogy józanabb viszonyulás alakuljon ki a kereszténység és a politika bonyolult viszonyáról.
Rövid beszámoló a Jezsuita Önkéntes Központ és a szegedi Szent József Templom régi és új önkénteseinek első műhelymunkájáról.
A Jezsuita Menekültszolgálat (JRS Hungary) és a Faludy Ferenc Jezsuita Akadémia által szervezett rendezvényen az "Understanding-Change" c. Erasmus+ projekt keretében zajló vizsgálat eredményeit mutattuk be. A kutatáshoz kapcsolódó témákat előadások és egy kerekasztal beszélgetés során jártuk körbe.
A Laudato Si’ Mozgalom és a Vatikán Átfogó Emberi Fejlődés dikasztériumának együttműködése alapján született meg a The Letter (A LEVÉL) című dokumentumfilm Ferenc pápa Laudato Si’ – „Áldott légy” kezdetű enciklikájáról, melyet 2015-ben írt a környezeti krízisről és közös otthonunk megóvásáról.
Az ukrajnai háború kitörésének első évfordulóján Popovicsné Palojtay Mártát, a munkácsi egyházmegye pasztorális ügyeinek püspöki titkárát, az egyházmegyei karitász segélykoordinátorát az Új Város Online munkatársa, Barlay Gábor kérdezte háborúról, békéről, reményről és a segítségnyújtás lehetséges módjairól. Az alábbiakban részletet közlünk az interjúból. – Napra pontosan egy évvel ezelőtt, 2022. február 24-én tört ki az orosz–ukrán háború. Akkor […]
Nem elég abbahagyni az ivást, hanem lelkileg is fejlődni kell – mondja Sándor, aki már húsz éve tagja az Anonim Alkoholisták (AA) gyöngyösi csoportjának. Vele beszélgetett az alkohollal való megküzdésről, a józanodás útjáról és a közösség elveiről Varga Kamill OFM, akinek ez az írás a mestermunkája a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia újságíró-tanfolyamán. A gyöngyösi ferences […]
Szánti Iván, aki utoljára kapta el Magyarországon a vírusos gyermekbénulást, a barátom most már több mint harminc éve. Míg én kamaszként a hitemet és az identitásomat kerestem, ő már teológiát végzett, világlátott, érett fiatalember volt, akinek azonban csak három ujja mozog, mégis hatással van a környezetére. Miben rejlik a kisugárzása? Reményteli gondolkodásmódjában, vagy az óriási […]
Kovács Ilka februárban mentőkutyás önkéntesként Törökországban kutatott túlélők után. Ráadásul egy olyan állattal, amely korábban – mert rettenetes körülmények között élt – maga is megmentésre szorult. Arról beszélgettünk, hogyan teltek Ilka számára a katasztrófa utáni napok. Kovács Ilka mentőkutyás önkéntes kutyája, Níla Fotó: Szirák Sára/Magyar Református Szeretetszolgálat Mentőkutyás önkéntesként a főállásod mellett dolgozol együtt a Református […]
