Roger Scruton angol konzervatív gondolkodó, aki majdnem áttért a katolikus hitre, de végül maradt anglikán, Iszom, tehát vagyok című könyvében kifejti: „a kiváló bor olyan kultúra eredménye, amelynek protestánsok, ateisták vagy a haladásban hívők nincsenek birtokában, mivel ennek a kultúrának a helyi istenek továbbélése a feltétele. A katolikus egyház egyik legnagyobb adománya Franciaország számára az, hogy menedéket nyújtott a vihar tépázta antik isteneknek, szentek és mártírok ruháiba öltöztette, és azzal a borral vidította fel őket, amelyet egykor ők hoztak le nekünk a mennyből.” Azaz: minden kis birtoknak, minden falunak, településnek, tájnak megvan a maga védőszentje, ami segíti a sokszínű lokális (bor)kultúra virágzását az uniformizálás ellenében. Ez alapján a szentek a hit emberközelivé tételében segítenek.