„A háborúban az első veszteség az igazság”
2014.05.01
Interjú David Nazarral, az ukrán jezsuiták tartományfőnökével
Interjú David Nazarral, az ukrán jezsuiták tartományfőnökével
Lehet-e boldog az, aki aszkézist gyakorol, illetve lehet-e boldogító egy aszketikus gyakorlat? Célját tekintve, hívő...
El a multikkal? Kié a magyar föld? Merre tovább, Európa? Többek között e kérdések köré rendeződött május 14-én...
A választásról való távolmaradás miatt a közjó és a közerkölcs híveinek kisebb a súlya a politikában, mint jelenléte a társadalomban. Tovább rontja a helyzetet, hogy a világtendenciával szemben Európában csökken a gyakorló keresztények száma – írja Surján László, a KDNP politikusa, aki 2004 óta európai parlamenti képviselő, 2012 januárjától az EP alelnöke.
A miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium tanárai és diákjai színre vitték a La Mancha lovagja című musicalt. A darabról szóló összefoglalóval kívánunk minden kedves olvasónknak áldott, szép húsvétot!
Az esemény a Magyar Holokauszt Emlékév alkalmából a Miniszterelnökség támogatásával valósult meg. Közel negyvenen dolgoztak több hónapja az estért, köztük a huszonöt táncos és énekes felnőtt előadó és öt gyermek. A forgatókönyv, a koreográfia és a rendezés Farkas Zsoltnak, a Khamoro Cigány Táncegyüttes művészeti vezetőjének a munkája. Az eseményt megnyitotta és a vendégeket köszöntötte a Párbeszéd Házának jezsuita igazgatója és a Szakkollégium rektora, s a szakkollégium egy diákja konferált.
Mitől férfi a férfi a 21. század elején? Mit tart férfiasnak a jelenkor társadalma, és hogyan foghatók meg leginkább a férfiszerepeket érintő változások? Milyen kihívások, ellentmondások, dilemmák merülnek fel, és egyáltalán mennyire indokolt problematikus fejlődésről beszélni? Ilyen és ezekhez hasonló kérdések kerültek terítékre március 13-án a Férfi a 21. században – szerepek, problémák, kihívások című kerekasztal-beszélgetésen.
Bár „a politika túl komoly dolog ahhoz, hogy a politikusokra lehetne hagyni” (Charles De Gaulle), abban azért koránt sem vagyunk egységesek, hogy mégis hogyan „ne hagyjuk rájuk”. Még pontosabban, hogy hogyan ne tegyünk nagyobb terhet a politikusainkra, mint amennyit ez a szerep valójában jelent. A magunk érdekében!
A következőkben olvashatják a 2014. március 31-i videóinterjú szövegét Ferenc pápával, melyet a belga Verse Visközösség öt fiatalja (Jill Verlinden, Leni Linthout, Arne Focketyn, Roel Steyaertés Thomas Goyvaerts) készített, akiket Lucas Van Looy genti püspök kísért el. A fiatalok angolul tették fel kérdéseiket (egy tolmács segítségével), a pápa pedig olaszul válaszolta meg azokat.
A hit útján járva néha zavarba ejtő csodákkal is találkozhatunk, vagy legalábbis hallhatunk olyan egzotikus csodákról, amelyek nem annyira lényünk mélyéről, hanem inkább „felülről”, valahogy „kívülről” határozzák meg az embert. A Szív hamarosan megjelenő áprilisi számának középpontjában a csoda áll.
Flasch a késő ókori és a középkori filozófiai-teológiai hagyomány elismert szakértője; Miért nem vagyok keresztény címmel tavaly kiadott könyve nagy visszhangot váltott ki német nyelvterületen.
1553 nyarán indult el Dél-Amerikába a 19 éves Anchieta József, hogy hirdesse Jézus örömhírét az indiánoknak.
Ferenc pápát pontosan egy éve választották meg. Patsch Ferenc jezsuitát az MTI munkatársa kérdezte az elmúlt év tapasztalatairól. Az interjú teljes anyagát közöljük.
A napokban jelent meg az ENSZ gyermekjogi bizottságának jelentése1, melyben igen kemény szavakkal illeti a katolikus egyházat a kiskorúakat érintő szexuális zaklatások, bűntények nyilvánosságra hozatalának ügyében. A bizottsági vélemény évekkel ezelőtt aktuális lehetett volna, de ma ez az értékelés ebben a formában már nem helytálló. Túlzó és leegyszerűsítő, érzelmeket generál konkrét ténymegállapítások nélkül.
„Európából nézve nem is sejtettük, hogy ilyen potenciális tartalékaink vannak abból, amit emberi erőforrásnak – vagy éppen spiritualitásnak – mondanak!” – A Heti Válasz decemberi ünnepi számában több cikket is szentelt Ferenc pápának, az Egyháznak. Ezek háttéranyagaként született az alábbi szöveg. Patsch Ferenc, aki jelenleg Rómában a Gergely Egyetemen tanít, Szőnyi Szilárd kérdéseire válaszolt.
Matteo Ricci módszere szerint a kínai új keresztényeknek nem kellett fel-adniuk országuk, kultúrájuk iránti hűségüket. Isten misztériumának ke-resztény kinyilatkoztatása nem lerombolja, hanem gazdagítja mindazt a jót és szentet, ami az ősi kínai hagyományban már megvan.
Angelo Rotta és Gennaro Verolino a Szentszék diplomatáiként számos magyar zsidó életét mentették meg a vészkorszak idején. A róluk szóló, olasz nyelvű könyv szerzője szerint elképzelhető, hogy a Vatikán szervezetten mentette a zsidókat.
