Szeptember elsején lesz az első órám a Boston College-ban. Már hat éve, hogy nem járok egyetemre. Most, hogy egy egészen új helyen újra a tanulmányok mélyére készülök nézni, szembe találtam magam a jezsuita Ryan Duns nyolcpontos útmutatójával. Volt diákjai kérésére írta meg, de pont itt a Boston College falai között.
Íme a The Jesuit Postra írt cikk magyar diákok számára is használható szabad fordítása:
1. Könyvek: Szükséged van rájuk, de meg ne vedd őket a könyvesboltban! A könyvesboltok az ajándékozó kedvű szülőknek valók. Ha okos vagy, akkor kövesd ezeket a lépéseket, és sprórolj meg egy rahedli pénzt.
- Legyen nálad a tanrended.
- Fogj egy ceruzát és egy darab papírt.
- Keresd meg az egyetemi könyvesbolt honlapját.
- Vidd végig az előrendelést, de ahelyett, hogy megrendelnéd a könyveket, írd föl az ISBN számát mindegyiknek.
- Keress rá könyvekre valamelyik használt könyveket forgalmazó cég honlapján. Nagy valószínűséggel meg fogod találni ezeket sokkal olcsóbban, mint ahogy az egyetemi könyvesbolt adja.
- Tedd ezt időben. Ha tudod, hogy egy könyvre szükséged lesz egy órán (fizika, integrálszámítás, biológia, kémia, gazdaságtan stb.) akkor bölcs dolog előre megrendelni azt.
2. Még több a könyvekről: Mindenki, aki komolyan veszi tanulmányi előremenetelét, komolyan beleütközik a kérdésbe, hogy megtartsa-e a könyveket. Tapasztalatom szerint a legtöbb esetben a tankönyv megőrzése ostobaság… A könyvek sok helyet foglalnak, hamar elavulnak, és igen ritka, hogy egy régi tankönyvhöz fordulj. Az az ökölszabályom, hogy az elsődleges szövegeket és a regényeket megtartom, a többit pedig eladom. Éppen ezért segítség lehet a tankönyvbérlés, már ha van rá lehetőség.
3. Kütyük a tanteremben (és azon kívül): Gondolom, vettél egy új számítógépet. Ahogy előhúztad a dobozból, rögtön azok a mámoros és romantikus képek villanatak be, ahogy elviszed az órára és vadul feljegyzed a bölcsesség minden kis morzsáját, ami csak kihull tanárod szájából.
Rendkívül valószínű. Az amire leginkább használják az egyetemen a gépeket a diákok: pornó, Facebook és zeneletöltés. Te ne tegyél így!
Íme az én gondolatom arról, hogy előhúzd-e a laptopot a tanóra közepén: Hacsak a professzor direkt fel nem szólít rá, hagyd a laptopot otthon. Mi van? Igen. Tényleg? Igen. Miért halgassunk egy gépromboló jezsuitára? Mert:
- A laptopok kísértenek. Elbújhatsz mögéjük. Amikor a professzor – a legjobb jószándék ellenére is – kevésbé érdekes, találni fogsz más módot arra, hogy elszórakoztasd magadat. Facebook, Google Hangouts, új cipők rendelése, online játékok. Az új laptopod a figyelem elterelésében Pandora szelencéje. És ennek a doboznak a kinyitásához csak egészen pici kell. (Mivel a videójátékoknak is megvannak a következményeik, ez áll az iPadokra és a tabletekre is. Saját tapasztaltomból mondom, hogy egy unalmasabb nyári kurzuson az Angry Birds igazi kísértés.)
- Hagyd a mobilodat a koli szobádban! Nincs annál bunkóbb dolog egy professzorral szemben, mint hogy SMS-ezel az órán. (Nos, Facebook állapotot frissíteni, barátokkal csetelni, vagy Angry Birds-özni igazából elég közel áll ehhez a szinthez.) Gondolj bele: amikor egy SMS-t küldesz, akkor választ vársz. A figyelmed így már megoszlik a feladatok között. Minden egyes SMS tovább apróz szét téged, amíg nem marad belőled más csak egy elsőéves Voldemort hétfelé szakadt figyelemmel. Add meg magadnak az előnyt a többiekkel szemben azzal, hogy nem állítasz akadályokat a saját utadba! Hacsak nem egy szeretted halálára számítasz, nincs valódi szükséged arra, hogy magaddal vidd a telefonod. A gondjaidat hátra hagyva menj az órákra!
- Ne bújj el azok mögé a fehér fülhallgatók mögé! Az első pár hétben a campuson ne használj fülhallgatót, legfeljebb a futópadon. Nem számít, hogy milyen jól nézel ki vele. Nézz körbe a campuson és számold össze a szociálisan elszigetelt diákokat, akik monitorokba és iPodok-ba temetik magukat. Elég szomorú, hogy bár az ember azért jár egyetemre, hogy kitágítsa a látókörét, mégis kísért minket, hogy falakat építsünk már a kezdetektől. Minden alkalom, ha egy új emberrel találkozol, olyan, mint amikor egy új könyvet olvasol, részt veszel egy érdekes órán, vagy egy új lejátszási listát adsz hozzá életed iPod-jához.
4. Tanítás/órák: Ez az, ahol szétválik a búza a pelyvától. Melegen ajánlom: legyél ott minden órán. Sőt: ülj előlre! (Ne pont az első sorba: mindig gyanakodva néztem a legelső sorban ülőket). A második-harmadik sor pont jó lesz. Még néhány dolog:
- Olvasd el és csináld meg a házi feladatot! Az oktatód ujjong majd, ha az látszik rajtad, hogy készültél. Méginkább, ha tényleg készültél.
- Tegyél fel értelmes kérdéseket! Ne te legyél az, aki túl akar járni az oktató eszén olyanokkal, hogy „Tud-e az Isten olyan burritót készíteni, ami annyira csípős, hogy maga sem tudja megenni?” Hasznos ökölszabály: ha valami megnevettetett a Twitteren, vagy a Facebookon láttad, akkor igen valószínű, hogy nem a tanterembe való.
- Járj az íráskészséget fejlesztő órákra! Szakembereknek fizetnek, hogy veled foglalkozzanak. A legtöbbjük diplomás diák, akik abból tengetik életüket, hogy a te irományaidat olvassák. De tudnak írni. Még ha megy is az írás, nagy hasznodra lehet a segítségük.
- NE CSALJ! Jobb egy tisztességes egyes, mint plagizálni. Az egyetemeken akkora a kockázat, hogy a csalás nem éri meg. Tanárként személyesen is szép számmal kaptam rajta diákot – és hallottam számtalan továbbiról – akit kicsaptak, miután csaláson érték. Inkább adj magadnak pár napot (ha nem pár hetet) hogy megírd a dolgozataidat, és hogy felkészülj a vizsgákra. Tudom, közhely, de ha lépésről lépésre haladsz a tanulmányaiddal, akkor meglátod, hogy nagyot fejlődhetsz.
- Az egyetem nem hivatásgondozó intézet. Értem ezalatt, hogy valószínűleg kevés lehetőséged lesz felhasználni azt, amit a következő években tanulsz. Azért, mert ez a helyzet, még nincs értelme azt kérdezgetned: „Mikor fogom használni ezt?”. Inkább használd lehetőségként mindegyik kurzust arra, hogy új oldalaidat fejleszd ki, hogy többet tanulj, hogy elmélyüljön a gondolkodásod, hogy még érdekesebbé válj. Olvass verseket! Tanulj filozófiát! Vegyél fel tánccal vagy zenével kapcsolatos kurzusokat! Legyél merész tárgyfelvételkor, legalább egyszer az évben!
- Öltözz megfelelően! Nem azt javaslom, hogy vegyél nyakkendőt vagy magas sarkút vagy valami hasonló, de ne ronts be egy órára pizsamában, vagy valamiben, ami a pizsamádra hasonlít. Öltözz úgy, hogy sugározzon rólad: komolyan veszed a törekvéseidet, önmagadat és a szerepedet diákként. „Ahogy bármit teszel – egy tanárom mondta egyszer – úgy teszel mindent.” Öltözz megfelelően és viselkedj megfelelően!
- Legyél udvarias a professzoraiddal! Akár beszélsz velük, akár írsz nekik, legyél tisztelettudó. Ugyancsak, ha és amikor írsz nekik, ne várd el a professzoraidtól, hogy azonnal válaszoljanak… Valószínűleg egyikőjük sem Pavlov egyik kutyája, aki egy email okozta közvetlen stimulálásra válaszol. Ha egy beadási határidőt szeretnél kitolni, vagy nehézségbe ütköztél, azt javaslom, hogy személyesen keresd meg a professzort a munkaidejében. Tízből kilenc esetben szívesen fogad majd.
5. (Anti) Szociális Média: Ez egy egyetem. Igen valószínű, hogy eljön az idő, amikor majd csak ténferegsz otthon, és valamit kitennél a Twitterre vagy a Facebookra, amiről azt gondolod, hogy vicces. Ne Tedd! Ne tegyél fel képeket magadról a Red Solo Cup kíséretében (jó kis dal, elég rossz fénykép). Ne tweeteld ki tudatlanságodat.
Miért? Ez egy újabb gépromboló badarság? Őszintén mondom, nem.
A mai közösségi média elmossa a határt nyilvános és személyes között. Tudom, te ebben nőttél fel, de őszintén, ne kockáztasd a jólétedet azzal, hogy valami abszurdot teszel, RÁADÁSUL megmutatod az egész világnak. Ez örök „digitális árnyékot” vet rád, ami állandóan követni fog téged. Amikor szakmai gyakorlatra jelentkezel, és az alkalmazó rákeres nevedre a Google-ben, mit akarsz hogy megjelenjen rólad? Egy kép, amin épp kézen állva iszod ki a hordót, miközben egy tál csipszet egyensúlyozol a lábadon, vagy amin szmokingot és szombrérót viselsz, vicces lehet a készítéskor. De nem lesz annyira vicces, amikor egy állásinterjún kérdezgetnek róla.
Utolsó pont ebben a témában. Mielőtt valamit feltöltesz kérdezd meg:
- El tudod fogadni, hogy ez kövessen téged egész hátralévő életedben?
- Más szavakkal: büszke leszel erre holnap is?
- Ha másvalakiről szól, beleteszed az ő nevét is? Hogy éreznéd magad, ha valaki rólad mondaná ezt?
- Mint gondolnának mások, ha egyedül csak ezt látnák rólad? Ha egy fejvadász / leendő munkaadó látná ezt? Ha az államigazgatásban dolgozol majd, akadályozni fog-e ez a jövőben?
6. Élet a koliban: néhány tipp.
- NE CSUKD BE A SZOBÁD AJTAJÁT NAPKÖZBEN! Az első pár hétben sok-sok diák próbál barátokra lelni. Hogyan tudsz barátkozni, ha bezárkózol a szobádba és a monitorba bámulsz? Tartsd tárva nyitva az ajtódat! Keveredj a többi diákkal. Hívj meg embereket egy kávéra! Fogadd el a meghívást, ha mások hívnak hasonlóra!
- Higiénia 1 – Vegyél tiszta ruhát (és fürödj) mindennap! Volt egy szobatársam, aki abban hitt, hogy elfogadható egy boxert két napig hordani, majd kifordítani és ezzel meghosszabítani a viselését még egy nappal. Ne legyél ilyen!
- Higiénia 2 – Mosd meg a fogadat, miután felkeltél és mielőtt lefeküdnél!
- Higiénia 3 – Használj dezodort! (És ha pasi vagy, akkor férfi dezodort, ne Axe-t.)
- Beszélgess a szobatársaddal, ha valami kényelmetlen, akkor méginkább. Az az igazság, hogy egy 3×3 méteres szobában feltétlenül lesz konfliktusod, bárkivel is lakj együtt. Legyél kedves? Igen. De az idegesítő dolgok kimondása – inkább előbb mint később, hogy ne gennyesedjen el – több barátságot mentett meg, mint amennyinek a végét jelentette.
7. Közösségi ügyek:
- Teljesen normális, ha a szemeszter végén a költözésen gondolkodsz. Ne költözz. Tarts ki (kivétel, ha teljesen boldogtalan vagy). Mielőtt költöznél, kutasd fel az összes többi lehetőséget. Mondom ezt én, aki költöztem, és még mindig bánom.
- (Pasiknak) Legyél rendes srác!Sok pasit fogsz látni, akik megpróbálják kihasználni a fiatal nőket, és mindent megtesznek azért, hogy felszedjék őket, főként a szemeszter elején. Ne utánozd őket! Próbálj kihúzott derékkal állni, próbálj meg tisztességes fiú lenni, akit a többi diák tisztel. Az egyetem arra való hely, hogy pallérozd az eszed és kialakuljon a saját személyiséged. Legyél igazi „Másokért Élő Ember”.
- És igen, járj templomba. A legtöbb campuson az egyetemi lelkészségeknek vannak élő programjai. Barátkozz keresztényekkel a templomból – a legtöbbjük jó ember. Az egyetemi misék igyekeznek segítségedre lenni és segítenek az önfegyelemben. Ha teheted, vegyél részt az „utolsó esély” misén vasárnap este, vagy a 9-es/10-es misén, ezeken igen jól érezheted magadat. Utána üljél be egy kávéra. A misére járás megadja az esélyt, hogy újra kapcsolódj belső életedhez, és amikor hazamész hálaadásra, te leszel a család kedvence, mivel be tudsz számolni az egyetemi liturgiákról.
8. Végül, Élvezd Ezt A Kalandot: Dumbledore-t viszhangozva, az egyik alapvető tanítása ezeknek az éveknek az, hogy mindig kap segítséget az, aki kéri. Ne félj kérni azt, amit akarsz! Vállalj jó kockázatokat; tágítsd ki magadat; legyél szellemileg kíváncsi; fedezz fel új gondolatokat!
Legyen ez a pár év számodra lehetőség arra, hogy olyan ember lehessél, aki másokért él, aki mélyen hisz, aki minden nap Isten nagyobb tiszteletéért és dicsőségéért él.
Fordította: Elek László SJ
Szerkesztő: Kóczián Mária
