Váróteremben – Ferenc pápa és Kirill pátriárka találkozójáról

Hosszú folyamat előzte meg Ferenc pápa és Kirill moszkvai pátriárka havannai találkozóját, a katolikus és az ortodox egyház további közeledését. A történelmi előzményekről és a holnapi találkozó közvetlen előkészítéséről:

 

Az 1054-es nagy skizma és egymás kölcsönös kiközösítése után századokon keresztül „mindkét oldalról támadó szavak, alaptalan rágalmak, és elítélendő tettek jellemezték ennek az időszaknak a sajnálatos eseményeit[1]. A meggyengült kapcsolat a II. Vatikáni Zsinattal támadt fel. 1960. június 5-én Szent XXIII. János pápa létrehozta a Keresztény Egységtitkárságot, amely a zsinat ökumenizmusról szóló dekrétumának előkészítésében játszott fontos szerepet. Az 1964 novemberében aláírt Unitatis redintegratio kezdetű dekrétum már reméli a nyugati és keleti Egyházat elválasztó fal lebontását[2]. Ezt Ferenc pápa is kiemelte egy a napokban megjelent interjújában: „Hidakat kell építeni. Lépésről lépésre, egészen odáig, hogy kezet fogunk a másik oldalon állókkal. A hidak tartósak és segítik a békét. A falak nem: látszólag védelmet nyújtanak, azonban csak elválasztanak.[3] Még a zsinati dokumentum kihirdetése előtt, 1964. január 5-én került sor Boldog VI. Pál és Athenagorasz patriárka történelmi találkozójára Jeruzsálemben. A nyitás további jelét mutatta, hogy 1965. december 7-én, egy időben, VI. Pál Rómában és Athenagorasz Isztambulban fölolvasta azt a közös nyilatkozatot, mellyel visszavonták az 1054-es kölcsönös kiközösítést [4]. Ez azonban nem jelentette az akadályok teljes elhárítását. Jóllehet Athenagorasz még további két alkalommal találkozott VI. Pállal, ő csupán a konstantinápolyi pátriárka székét képviselte, a többi patriarchátust nem.

A katolikusok és ortodoxok közötti párbeszéd támogatója volt Szent II. János Pál is, aki hosszú pápasága alatt hétszer is találkozott a konstantinápolyi ökumenikus pátriárkával, s szeretett volna Moszkvába is ellátogatni, de a moszkvai pátriárka és a római pápa közötti találkozásra mindeddig várnunk kellett. A lengyel pápa enciklikát is szentelt az ökumenikus törekvésnek, 1979-es törökországi látogatása alatt pedig Dimitriosz pártiárkával együtt közös nyilatkozatukkal létrehozták a Katolikus és az Ortodox Egyházak Közötti Teológiai Párbeszéd Vegyes Nemzetközi Bizottságát. A bizottság azóta rendszeresen összeül, több közös dokumentumot is kiadott, legutóbbi plenáris ülésükön, 2014-ben a primátus és a szinodalitás témájáról esett szó.

A bizottságnak kezdettől fogva tagja volt Joseph Ratzinger is, aki XVI. Benedekként 2006-os törökországi látogatása alatt is találkozott Bartolomaiosz pátriárkával, az ő pápasága alatt is szó esett a moszkvai pátriárkával való találkozóról, de ekkor sem került rá sor. Érdekesség, hogy 2006-ban és 2007-ben a pápa, még mint a Moszkvai Patriarchátus Külső Egyházi Kapcsolatok Osztályának vezetőjeként fogadta Kirill metropolitát, a későbbi pátriárkát.

A találkozás lehetősége a jelenlegi pápa idejében vált lassan valósággá. Ferenc egyik szívügye az ökumenizmus, nemcsak a protestáns egyházakkal, de az ortodoxokkal is. Erről több ízben tanúságot tett. 2013-ban Szent András ünnepére üzenetet küldött Bartolomaiosz pátrárkának, akivel az 1965-ös emlékezetes találkozó 50. évfordulóján találkozott Jeruzsálemben. VI. Pál és Athenagorasz akkor „száműzték a félelmet, amely ezer éven keresztül uralkodott rajtuk és távol tartotta egymástól a két ősi Egyházat, Nyugatot és Keletet, amely néha egymás ellen fordította őket. A félelmet szeretettel váltották föl.[5] Ferenc pápa és Bartolomaiosz pátriárka találkozójukat egy közös nyilatkozattal erősítették meg „egy kegyelmekkel teli út gyümölcseként, amelyen az Úr vezetett bennünket[6].

Bartolomaiosz pátriárka és Ferenc pápa testvéri kapcsolatát jelzi, hogy még további két alkalommal találkoztak, amelyek között ott szerepel a pápa törökországi látogatása. Valóban testvérként éreznek egymás iránt, mint egykoron Péter és András. Ezt a testvéri összefogást napjainkban sajnálatosan a keresztények üldözése is erősíti. Bartolomaiosz pátriárka szavaival élve: „A kihívások, melyek Egyházainkat érik, a mai történelmi helyzetben arra köteleznek minket, hogy felülemelkedjünk azon, hogy elfordulunk egymástól, a legnagyobb szintű együttműködéssel kell szembesülnünk e kihívásokkal. Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy elszigetelten cselekedjünk. Akik a keresztényeket üldözik napjainkban, nem fogják megkérdezni áldozataiktól, hogy melyik Egyházhoz tartoznak. Az egység, melyre törekszünk, sajnálatos módon már megjelent a világ néhány helyén a vértanúk vérében.” 2014. november 30-án erről a vér szerinti ökumenizmusról beszélt repülős interjújában Ferenc pápa Törökországból visszatérőben, amikor elmondta azt is, hogy szeretne találkozni Kirill pátriárkával: „Kirill pátriárkával tudattam ezt, s ő is egyetértett, tehát a találkozás szándéka már megvan. Azt mondtam neki: »Oda megyek, ahová akarod. Te hívsz, és én jövök.« Neki is ez a szándéka. […] Mindketten találkozni akarunk egymással, és előrehaladni.

A találkozó közvetlen előkészítése innentől egy évet vett igénybe, mialatt Ferenc pápa többször is fogadta Hilárion metropolitát, a Moszkvai Patriarchátus Külső Egyházi Kapcsolatok Osztályának elnökét. Számos hely került szóba a két egyházfő találkozójával kapcsolatban. Kirill pátriárka a kezdetektől fogva elzárkózott attól, hogy a találkozó színhelye Európában legyen, mivel a kontinens már számos megoszlást és konfliktust látott a keresztények között. A két Egyház kapcsolatait ma is sok megoldatlan probléma jellemzi, mint például a görög katolikusok helyzete Ukrajnában.

Szvjatoszlav Sevcsuk kijevi nagyérsek, az ukrán görög katolikus egyház vezetője elmondta: reméli, hogy ez a találkozó változtat majd azon radikális ortodoxok hozzáállásán, akik nem ismerik el a Katolikus Egyházat valódi egyházként, akik újrakeresztelik a katolikusokat és áttérítik az ortodoxiára, visszautasítják a részvételt a közös imákon, és az ökumenizmusra eretnekségként tekintenek.

A találkozóra a pápa mexikói útja elején, Kubában kerül sor, ahol tavaly szeptemberben már járt. Kirill pátriárka latin-amerikai látogatása során február 11. és 22. között keresi fel Kubát, Paraguayt és Brazíliát.

Ferenc pápa repülőgépe a tervek szerint február 12-én, helyi idő szerint 14:00-kor (20:00 Magyarországon) száll le a havannai José Martí Nemzetközi Repülőtéren. Az egyházfők a repülőtér VIP-várótermében találkoznak negyedórával később. A tolmácsok jelenlétében folytatott magánbeszélgetésben főként azokról a keresztényekről beszélnek majd, akik ellen a Közel-Keleten és a világ más részein keresztényüldözés folyik. A közel kétórás találkozó során, a legfontosabb témán túl, a két Egyház között fennálló megoldandó kérdéseket és a nemzetközi politika aktuális fejleményeit is érinteni fogják. 16:30-kor egy közös nyilatkozatot írnak alá, amely természetesen nem teológiai természetű lesz, mivel ez a fajta párbeszéd a Katolikus és az Ortodox Egyházak Közötti Teológiai Párbeszéd Vegyes Nemzetközi Bizottságán belül zajlik. A nyilatkozat az Orosz Ortodox Egyház és a Katolikus Egyház tanúságtételének és együttműködésének különböző területeiről fog szólni, amelyet mai világunkban adhatnak: a közel-keleti üldözött keresztények, a szekularizáció, az életvédelem, a házasság, a család és más egyéb témák szerepelnek majd.

A váróteremi találkozásnak szimbolikus jelentése is van: A Katolikus Egyház és az Orosz Ortodox Egyház eddig többnyire elzárkóztak egymástól, ám most összetalálkoznak. Ez csupán a teljes közösség felé tartó út kezdete, ami „egyik fél részéről sem jelent alárendeltséget, sem beolvadást, hanem azoknak az ajándékoknak az elfogadását, amelyet Isten adott mindegyikünknek fölmutatva az egész világnak az üdvösség nagy titkát, melyet Krisztus Urunk vitt végbe a Szentlélek közreműködésével[7].

Erdő Péter bíboros az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnökeként levelében biztosította Kirill pátriárkát imáiról a találkozóért, amelyre az európai Egyház úgy tekint „mint a keresztények egysége és közös tanúságtétele irányába tett lépésre[8].

Mi sem tehetünk mást, mint hogy imádkozunk a találkozóért és Ferenc pápa mexikói útjáért, amire maga is felhívott minket vasárnapi Úrangyala imádsága után, és szerdai általános kihallgatása végén is. Ajánljuk ezt a szándékot a Szent Szűz oltalmába, hiszen Ferenc pápa apostoli útjának elsődleges célja, hogy ellátogasson a Guadalupei Szűzhöz.

 

Összeállította: Korponai Gábor
Szerkesztő: Kóczián Mária