– Mi lenne, ha mindenki figyelembe venné az éghajlati változásokat?
– Mi lenne, ha mindannyian komolyan vennénk saját felelősségünket?
– Mi lenne, ha a jövő a te kezedben lenne?
2022 júliusában három hetet tölthettem az angliai nemzetközi-egyetemi város szívében, Oxfordban. Ez nem valósulhatott volna meg az Erasmus+ pályázat elnyerése nélkül, mely lehetőséget biztosított az angol nyelvi kompetenciák továbbfejlesztésére és egy általunk választható téma (menekültügy vagy klímavédelem) helyi adottságainak feltérképezésére. Itt szeretnék köszönetet mondani a munkahelyem és a munkatársaim támogatásának, akik biztosították, hogy ez idő alatt a munkahelyi teendőimet hátrahagyva, arra tudjak koncentrálni, ami a pályázat célját szolgálja.
A két választható téma közül a klímavédelem volt, ami jobban megragadott. Ennek egyszerű oka az, hogy úgy érzem a hétköznapokban többet tehetek és próbálok tenni a környezetvédelmi változásokhoz a világban. Így érdeklődéssel vártam vajon Angliában, egy sokkal fejlettebb országban, mint Magyarország, vajon hogyan gondolkodnak, viselkednek az emberek.
Rögtön a kiutazásomkor, közel két órás repülőút végefelé a légtérből Anglia területén lévő tengeri szélerőműparkját láthattam, ami egybencsengett a választott témámmal.
Kitekintés: Nagy-Britannia a világ legnagyobb tengeri szélerőmű-piaca. A britek a megtermelt energia egyharmadát itt állítják elő, mely hatszázezer otthont lát el árammal. A szélenergia tengeri erőművekkel történő kiaknázása a kontinens jövőbeli energiaellátásának egyik legfontosabb pillérévé vált. 2020-ban globális telepített kapacitás 29%-t az Egyesült Királyság, 28%-t Kína, 22%-t Németország adja.
London vonzáskörzetében 6 db nemzetközi repülőtér van. Ez is mutatja, hogy micsoda forgalmat bonyolít le Európa harmadik legnépesebb városa. Bár ezzel is nagymértékben hozzájárul a világon amúgy is növekvő szén-dioxid kibocsátásához.
Kitekintés: G7-ek a CO2 kibocsátás csökkentése érdekében úgynevezett szén-dioxid kvótákat terveznek bevezetni, mely arra kényszeríti a károsanyag kibocsátó cégeket, hogy csökkentsék annak mértékét, hiszen ha nem tesznek semmit, az akár a profitjuk elvesztéséhez is vezethet. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2015-ös adatai szerint az EU a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a világon Kína és az Egyesült Államok után.
A Londoni landolást követve a budapesti 35 fok helyett 22 fokos hőmérséklet fogadott, ami itt teljesen természetes, megfelel a júliusi átlag hőmérsékletnek. Ami viszont nem felel meg az átlagnak, oxfordi tartózkodásom alatt a július 18-19-re egész Anglia területére elrendelt hőségriasztás. Végül épp elmaradt a 2019-es 38,7 fokos rekordtól. A nem megszokott időjárás miatt több háztűzről lehetett hallani, megolvadtak az aszfaltok, a Londonban lévő gyönyörű zöld parkok füvei teljesen kiégtek.
Kitekintés: Bolygónkon az átlaghőmérséklet 0,95-1,20ºC-kal magasabb, mint a 19. század végén. A szakértők szerint az iparosodás előtti időkhöz viszonyított 2°C-os hőmérséklet-növekedés az a határérték, amely felett sokkal magasabb a kockázata, hogy a Földön veszélyes és potenciálisan katasztrofális környezeti változások történnek. Ezért a világ vezetői egyetértenek abban, hogy a legfőbb cél a 2°C-os hőmérséklet-növekedés elkerülése.
Azt gondolom az ilyen szélsőséges időkre London nincs felkészülve, hiszen nem ez a megszokott, így hőmérséklet-változáshoz való alkalmazkodás még náluk nem történt meg, de inkább ne is gondoljunk bele mi történne, ha például télen hó esne náluk. Egy egyszerű példa. Beszélgettem erről egy kint élő magyar emberrel, aki hozzátette, hogy itt nem is ismerik a téli gumi fogalmát, nem hogy vegyenek.
A hétköznapokban ismét iskolapadba ülhettem a King’s Oxford nyelviskolában. Az interaktív, proaktív oktatás, a különböző országokból érkező nyitott tanulótársak, a közös délutáni programok (szabadtéri színházi előadás, mozi, múzeumlátogatások, sportkör), találkozások, az angol nyelvi környezet mind segítettek a hatékonyabb nyelvtanulásban.
 |
 |
Az egyik alkalommal ellátogattunk az oxfordi természettudományi múzeumba, ahol az időszakos kiállítás külön felhívta a látogatók figyelmét a globális hulladékkezelés témájára. Itt kiemelném például az acélgyártást, mint modern világunk egyik fontos alapanyagára, gondolva a hajókra, autókra, gépekre, épületekre.
Kitekintés: Kína a világ harmadik legnagyobb vasérctermelője, minden 1 tonna előállított vasérckoncentrátumra kb. 3 tonna hulladék jut.
A hulladékkezelésben nem láttam különösen kiemelkedő példát a városban. Azokat a ma már legtöbb fejlett európai országokban evidensnek számító dolgokat, mint például a szelektív hulladékgyűjtés a britek is megteszik. Oxfordban vettem észre, hogy a házak előtt van egy különösen kicsi kuka, körülbelül 10 literes lehetett, melyben az élelmiszerhulladékokat gyűjtötték a háztartások.
Kitekintés: Worcestershire megyei Malvern városban kitaláltak egy új módszert, mellyel az utcai közvilágítás során 70%-al kevesebb gázt tud elhasználni. Ehhez nem kell más csak, hogy a kutyaürüléket a gazdák az utcai lámpák aljába helyezzék és az ott keletkezett 10 kis zsák kutyapiszok metán gázzal, akár 2 órás világítást is tudnak biztosítani.
Bár lehet, hogy nem észleltem sok különbséget az irányokat tekintve, viszont a kultúrát illetően igen. Ahhoz, képest hogy hány féle nemzetiségű ember él együtt és milyen magas népsűrűségű lakosságról van szó, nem láttam sehol sem szeméthalmokat. A legtöbben igyekeznek eltakarítani maguk után hagyott szemetet, illetve a közterület fenntartókat is sok helyen látni, hogy ügyelnek a rendre és tisztaságra.
Az utolsó napokban a Modern Art Oxford múzeumot látogattam meg. A bejárat előtt, kreatív falat hoztak létre, ami bárki számára elérhető volt.
Erre hívlak most meg téged is kedves olvasó, az oxfordi kreatív falat idehozva megállhatsz, alkothatsz:
Mit tehetsz a klímavédelmért, környezetvédelmért?
Játék! Játék?
Ebben az erdőben a „mi lenne, ha?” a mi magjaink. Képzeld el a saját „mi lenne, ha?”-dat ezzel a rövid játékkal, amelyet egyedül vagy közösen is játszhatsz. Vagy ha már biztos vagy abban, hogy mit szeretnél tenni, – ott ahol hétköznapokban jelen vagy – megoszthatod másokkal, társakat kereshetsz, elültethetsz egy magot.
A jövő mindannyiunk kezében, most a te kezedben van.
Zárásként egy dalt szeretnék ajánlani, ami hozzám közel áll és azt remélem, ezzel át tudom adni, hogy milyen fontos óvni a környezetünket, hogy az változatlanul fennmaradjon, ezáltal mi emberek is fenn tudjunk maradni. Mert fontos figyelembe venni, hogy a Föld idősebb, mint az emberiség.
A Föld már több környezeti változást túlélt, kiválóan alkalmazkodik.
De vajon mi tudunk-e alkalmazkodni?
A dal: Michael Jackson – Earth Song
Források:
https://hu.euronews.com/2018/09/06/a-vilag-legnagyobb-tengeri-szeleromuparkja
https://hu.euronews.com/green/2021/06/09/felfele-ivel-europa-tengeri-szeleromuipara
https://en.wikipedia.org/wiki/Offshore_wind_power
https://www.origo.hu/gazdasag/20190722-mekkora-kibocsatas-jar-odavissza-repulout.html
