„Életét a magyar nép felemelésének szentelte” – konferencia Kerkai Jenő SJ-ről

2022. november 5.

 Kerkai Jenőre, a KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete) alapítójára emlékezett a november 5-iki konferencia, amelyet közösen szervezett a Kerkai Jenő Jezsuita Szociális Központ és a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia (FFJA). „Hogyan lett Kerkai mozgalma néhány év alatt ilyen sikeres? Hogyan állt ellen a nehézségeknek?” tette fel a kérdést bevezetőjében Szigeti Szabolcs, az Akadémia szakmai tanácsadó testületének elnöke, és ezzel ki is jelölte a többéves programsorozat első rendezvényének fókuszát. A konferencián átadták a Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület Kerkai-díját, este pedig jótékonysági koncertet tartottak az arlói romamisszió javára.

 „Mindenki felé dobta a szívét kifelé, mindenkit átölelt”

(Csókay Károly SJ)

A Párbeszéd Házának Pázmány Péter konferenciaterme szinte teljesen megtelt a 9 órás kezdésre, és ez így is maradt az egész napos rendezvényen. A konferencia tíz előadás, egy kerekasztal-beszélgetés és Csókay Károly SJ személyes, videós visszaemlékezése segítségével mutatta be Kerkai atya életpályáját, a KALOT közösségét, a korabeli jezsuita rendet és a szociális mozgalmak szélesebb kontextusát. Az előadások visszatérően kapcsolódtak az imádságos lelkülethez, a szegények szolgálatához, a demokrácia fontosságához és a szolidaritáshoz.

Természetfölötti látás és a szegények iránti szeretet

Kerkai Jenő egész életét a magyar nép felemelésének szentelte, a szegények iránti szeretet meghatározta pályafutását – hangsúlyozta előadásában Koronkai Zoltán SJ, a konferencia első előadója, aki saját szerzetesi hivatását is a KALOT-alapító jezsuita példájához köti, és most doktori disszertációt ír a páter életművéről. Beszédében kiemelte, hogy Kerkai Jenő a szegények elhivatott apostola volt, aki a parasztságot jól ismerte, és feléjük fordult, amikor senki sem törődött velük. A KALOT szervezését 1935-ben kezdte Szegeden, „a kis szemináriumi szobájában mindenféle infrastruktúra nélkül” – emelte ki Balogh Margit történész, a Magyar Tudományos Akadémia nagydoktora, aki előadásában bemutatta a mozgalom működési elveit, tevékenységeit és négyes jelszavát: Krisztusibb embert! Műveltebb falut! Életerős népet! Önérzetes magyart!

Bár a KALOT ötlete Kerkai atya „szívében született meg” – fogalmazott Koronkai Zoltán SJ –, a páternek mindig fontosak voltak a munkatársai. Közülük is kiemelhető Nagy Töhötöm, akire Kerkai harcostársaként hivatkozott Fejérdy András. A történész vatikáni levéltári kutatásából az is kiderült, hogy Nagy Töhötöm miként közvetített a Szentszék és Moszkva között 1945-től a modus vivendi, azaz a kommunista rendszer és az egyház békés együttélésének lehetőségéről, többek között a KALOT fennmaradása érdekében.

További előadások szóltak a társakról is. Kovrig Béláról Mészáros József, a Barankovics István Alapítvány kuratóriumának elnöke beszélt, és méltatta a társadalomtudóst a mozgalom gazdaságelméleti alapjainak megfogalmazásáért, a magyar nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszer kialakításáért. A mozgalom meghatározó szereplője volt Bálint Sándor néprajzkutató, Kerkai páter közeli barátja és szellemi munkatársa, aki előadásaival segítette a mozgalom növekedését – derült ki Serfőző Levente szeged-csanádi egyházmegyés pap előadásából.

A KALOT-ot a szovjetek 1946-ban betiltották, de szellemiségét az úgynevezett somogyi kísérlet igyekezett megőrizni. A korábbi misszió folytatásáról Gárdonyi Máté, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője beszélt. Előadásában kitért arra is, hogyan vádolták meg a falumissziót végzőket, majd tartoztatták le néhány hónap után Kerkai Jenőt, aki 1949 februárjától több mint 10 évet töltött börtönben.

 

Páter Kerkai egyéni teljesítménye mögött ott volt a kor eszméje

A 20. század első felének szociális mozgalmairól és hazai szociálpolitikai kontextusáról Gyáni Gábor történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja adott elő. Előadásában elhangzott, hogy a században egymás után indultak mozgalmak, amelyek igen sokrétűek voltak mind politikai orientáció, mint értékrend tekintetében. Ugyanezt az időszakot mutatta be Gianone András keresztény szociális nézőpontból. A történész előadó kitért XIII. Leó pápa enciklikája, a Rerum novarum, valamint XI. Piusz pápa szociális enciklikája jelentőségére, amelyek felhívták a figyelmet a munkásság kizsákmányolására, és a KALOT működését is meghatározták.

Kerkai Jenő innsbrucki tanulmányai során találkozott a jezsuita szolidarizmussal, amelynek jeles képviselője volt Heinrich Pesch páter, közgazdász és társadalomfilozófus, akitől többek között az igazságos bér fogalmának kidolgozása származik. Zachar Péter Krisztián történész előadásában beszámolt a jezsuita szolidarizmus megközelítéséről, a magántulajdon kettős – személyes és közösségi – értelmezéséről, valamint arról, hogy a jezsuita közgazdasági iskola második generációja hogyan vett részt a II. világháború utáni német gazdaság helyreállításában.

A jezsuita rend tagjai nem kényelmesedtek bele a keresztény kurzusba, találkoztak vele, és így szembesültek a szegénységgel – hangzott el Siptár Dániel, a magyarországi jezsuita levéltár és könyvtár igazgatójának előadásában. A társadalmi igazságosság témája közel állt a magyar rendtartományhoz olyan szerzetesek szociális tevékenysége révén, mint Bíró Ferenc, Csávossy Elemér és Varga László. Hármuk eltérő karaktere kiegészítette egymást, így tudott a jezsuita szociális misszió egyszerre tudományosan elméleti és gyakorlati lenni – állapította meg a történész.

A KIFE Kerkai-díja

A konferencia délelőtti szekciójának zárásaként adták át a Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület (KIFE) Kerkai-díját, amelyet 2005-ben alapítottak a 20. századi jezsuita életművének tiszteletére. Idén ifjúsági képzés kategóriában Gesztes Olympia és Vikor Csaba nyerték el házaspárpárként az elismerést a középiskolás diákok személyiség- és közösségfejlesztési képzésével foglalkozó szegedi Nagyító Alapítvány tevékenységéért. A másik kategória, a felnőttképzés díját Lindeisz Ferenc, a KIFE korábbi elnöke kapta a szervezetben végzett kiemelkedő munkájáért.

A KALOT és a politikai cselekvés

A rendezvény utolsó része az addigi témákat továbbgondoló kerekasztal-beszélgetés volt, amelyet Koronkai Zoltán SJ moderált, és a résztvevők a korábbi előadók közül kerültek ki – Balogh Margit, Mészáros József, Fejérdy András –, továbbá kiegészültek Kovács Gergellyel, Mindszenty József bíboros boldoggá avatási eljárásának viceposztulátorával. A KALOT politikai szerepvállalása kapcsán szóba került a Horthy-korszakhoz való viszonyulás kérdése, Mindszenty szerepének és a modus vivendinek értékelése. Emellett beszélgetés bontakozott ki arról, hogy a klerikális felügyelet alatti politika vagy egy autonóm keresztény párt lett volna-e kívánatosabb, és arról is, hogy létezik-e politikai katolicizmus, és az szolgálja-e az egyház evangelizációs törekvését.

A Kerkai-rendezvények folytatódnak

A konferenciát Szigeti Szabolcs zárta, aki megköszönte a szekcióelnökök (Szilágyi Csaba, Kemény Gábor, Molnár Antal) és az előadók közreműködését, valamint a közönség kitartó érdeklődését. Zárszavában megerősítette, hogy a Kerkai Jenő tiszteletére rendezett események folytatódnak, és a tervek között szerepel a páter írásainak, lelkigyakorlatos beszédeinek publikálása is.  Az eseményt követően jótékonysági koncertet tartottak az arlói romamisszió javára, melyen fellépett Handó István operaénekes, Vékey Marianna zongoraművész, Lehoczky Hajnal énekes, valamint az arlói Szimfónia-program növendékei.