Ferenc pápa ezen a héten öt napot tölt Dél-Koreában, részt vesz az Ázsiai Ifjúsági Napokon, és boldoggá avat 124 koreai vértanút.
Milyen a kereszténység, a keresztények helyzete a Koreai-félszigeten?
A kb. 50 milliós koreai lakosságból 5,4 millió katolikus, és kb. 9 millióan vannak a különböző protestáns egyházak és szekták tagjai. A Yoido Teljes Evangéliumi Gyülekezet egy millió tagjával a legnagyobb pünkösdi közösség a világon. Az Egyesítés Egyháza hamarosan alapítója, Sun-myong Moon „mennybemenetelének” évfordulóját ünnepli”.Ju Bjung Un, a ravasz és sokoldalú iparmágnás, akinek a cégéé volt a Szevol nevű komp – amely idén áprilisban süllyedt el, s 304, főleg tinédzser utasa halt meg – szintén saját szektát alapított (és weboldalt, god.com címmel, amely ma már mások kezében van). Követői elrejtették őt a kompbaleset után, az eddig legnagyobb koreai rendőrségi embervadászat során. (Ju máig tisztázatlan körülmények között meghalt. A szerk.)
Ázsia kemény dió a kereszténység számára. A spanyol uralom nyomán a Fülöp-szigeteken erős a katolicizmus, de Koreában kevésbé egyszerű a helyzet. A 18. században kíváncsi entellektüelek megismerkedtek Pekingben a katolicizmussal, és haza is csempészték azt. A konfuciánus uralkodók azonban nem tűrték a rivális hitet, kivégezték a legtöbb korai konvertitát, ennél fogva azok mindannyian vértanúk: Korea világviszonylatban negyedik a szentek száma szempontjából. A protestantizmus később érkezett és jobban járt. Az 1880-as évekre Koreát megnyitották, és a főleg amerikai misszionáriusoknak volt két ügyes húzása is: megnyitották az első modern iskolákat, amelyekbe lányokat is felvettek; és lefordították a Bibliát a nemzeti, hangul koreai ábécé felhasználásával, amelyet akkor a literátusok méltóságon alulinak tekintettek, ők a kínai írásjegyeket részesítették előnyben.
Az így elvetett mag inkubálódott a japán uralom alatt (1910-1945), és azóta is termékenyen csírázik. A japán uralom traumája elkoptatta a konfuciánus és buddhista hagyományokba vetett hitet: A koreaiak szenvedéseiket az ószövetségi zsidó népéhez tudták hasonlítani.
1945-ig a koreaiaknak csak 2 %-a volt keresztény. Az újabb keletű robbanásszerű növekedés együtt mozog a gazdasággal. Max Weber könyvének (A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme) végszava érvényesül: a konzervatív többség számára a világi siker Isten áldását jelenti. De Korea kitermelte a maga felszabadítás teológiáját is (minjung), dicsőítve a szegénységet és az elnyomatást. A gyors társadalmi változások gyakran eredményeznek spirituális erjedést és önjelölt prófétákat, mint Moon és Yoo, akik egyesek szemében megváltók, másokéban csalók. A prófétaságot és a profitot össze lehet mosni, mindkettejüknek volt alkalma a csalásra. Még a Yoidót alapító David Cho-t is elítélték februárban 12 millió dollár elsikkasztása miatt.
Ma a dél-koreaiak 23 %-a buddhista, és 46 %-a kijelentette, hogy nem hívő. Nagyobb teret jelent ez a kereszténység növekedésének, vagy a szekularizáció kezdete? 2012-ben 52% tartotta magát vallásosnak, 2005-ben még 56%. De egyelőre csak Amerika küld misszionáriusokat. Ezzel szemben koreai keresztényeket tartóztatnak le Afganisztánban, fejeznek le Irakban, és állít le a követség Yemenben, mert himnuszokat énekeltek. Kínában sokan titokban tevékenykednek. Néhányan, vállalva a kockázatot, észak-koreaiaknak segítenek megszökni. Másoknak nagyobb ambíciói vannak: elterjeszteni a kereszténységet Észak-Koreában. A japán időkben Pyongyang a protestantizmus melegágya volt, most néhányan visszatértek, működtetik a privát Pyongiangy-i Tudomány- és Műszaki Egyetemet, amely 2010 óta Észak-Korea elitképzője. Itt szigorúan tilos a prédikálás. Ám ismerve a koreaiak energiáját és kitartását, mégis elképzelhető prófécia, hogy egy napon a pyomgiang-i égbolt is neon keresztekkel lesz tele, akárcsak szöuli.
Forrás: The Economist
Fordította és szerkesztette: Kóczián Mária
