Ezen a héten a Párbeszéd Háza vendége Henri Boulad jezsuita atya, aki a migráció kapcsán a kereszténység előtt álló kihívásokról fog beszélni. Alábbiakban egy 2008 szeptemberében elhangzott előadásának összefoglalását közöljük. Akkoriban ezek a kérdések még a távoli jövőbe veszőnek tűntek a számunkra – ma azonban számolnunk kell mindezzel.
„Boulad atya azzal kezdte előadását, hogy az iszlám és a kereszténység fel-fellángoló ellentétét történelmi események igazolják (640-től, amikor az arab hadsereg lerohanta és iszlamizálta az akkor keresztény Észak-Afrikát, egészen 1878-ig, amikor legutóbb Bulgáriában sikerült megállítani az Európa meghódítására induló törököket).
Az előadó hangsúlyozta:Az iszlám nem csupán vallás, hanem politikai rendszer is, amely vallást, társadalmat, politikát és kultúrát egyesít. Az iszlámban a vallás elválaszthatatlan a politikától. Néhány éve II. Hasszán, Marokkó volt királya nyilatkozta a francia televízióban: „Az iszlámban szétválaszthatatlan az egyház és az állam. Muzulmánjaink soha nem fognak beilleszkedni a francia társadalomba.”
Mindez élesen veti fel a muzulmánok európai befogadásának kérdését. „ Az utóbbi évekig Európa toleráns és elfogadó módon viszonyult az iszlámhoz, mivel tiszteletet érdemlő vallásnak tartotta. Ha az iszlám beérné azzal, hogy böjtölést, imát és alamizsnálkodást ír elő híveinek, nem lenne semmi gond. De az Európában jelenleg megjelenő radikális és hódító iszlám alapjaiban veszélyezteti a kontinenst. A bevándorlás, a demográfiai folyamatok és az áttérések következtében az iszlám kevesebb, mint egy évszázadon belül többségbe kerül, és a demokrácia többségi elve folytán rákényszeríti Európára a saját látásmódját és a saját törvényeit. Vége lesz a drágán megszerzett szabadságnak! A tolerancia nevében Európa az intoleranciát fogja beengedni!”
Boulad atya megdöbbentő személyes élményekkel illusztrált előadásában elmondta: az 57 muzulmán ország egyikében sincs vallásszabadság; a muzulmán vallást elhagyókra halálbüntetés vagy halálos fenyegetés, brutális kínzás, gyilkosság vár. S ami még riasztóbb: már Európában is előfordul, hogy keresztényeket (pl. az utcán apácákat) fenyegetnek. Az iszlámnak létezik egy felvilágosult, liberális irányzata, ez azonban oly mértékben kisebbségben van, hogy az iszlamista többség mellett szinte nincs befolyása. A sok európai számára vonzónak tűnő misztikus szufizmus pedig eretnekségnek számít az iszlámon belül.
Hogyan viszonyuljunk tehát a muzulmán bevándorlókhoz? Az előadó szerint „egyfelől megértőnek és humánusnak kell lenni a bevándorlókhoz, akik tanácstalanok a számukra idegen kultúrában. De a befogadó és megértő hozzáállás nem jelenthet teljes nyitottságot. Európának fokozottan kell ügyelnie, nehogy megtelepedjék a kontinensen a fanatizmus.” Rendkívül fontos volna, hogy Törökország ne legyen tagja az Európai Uniónak, hiszen sem földrajzilag, sem történelmileg, sem kulturálisan nem tartozik Európához.
Az igazi megoldást a kereszténység megújulása jelentené. „Ha a kereszténység nem kap új erőre, az általa hagyott szellemi űrt az iszlám, a keleti vallások, az ezoterika, a New Age és a többi szekta fogja betölteni. Mindezek alapján talán pesszimistának tűnhetek, pedig nem vagyok az, csupán realista” – zárta előadását a jezsuita atya.”
Forrás: Magyar Kurír
