1. Végre!
(Ferenc pápa találkozója Kirill pátriárkával, 2016. 02. 12.)
2. Csak egy olyan Egyház tud Istenről beszélni az embereknek, amely menedéket nyújt az ajtaján kopogtatók számára. Ha nem akarunk tudni az emberek szenvedéseiről, ha nem fontosak számunkra szükségleteik, semmit sem adhatunk nekik.
(Ferenc pápa beszéde a mexikói püspökökhöz, 2016. 02. 13.)
3. Pusztán nézni szeretnélek, Anyám,
csak rád függeszteni tekintetem;
nézni egészen, semmit nem szólni,
és elmondani mindent, némán, hódolattal.
(Ferenc pápa szentbeszéde a Guadalupei Szűz képénél, 2016. 02. 13.)
4. A pragmatizmus uralta mai világnak szüksége van arra, hogy újra felfedezze az ingyenesség értékét!
(Ferenc pápa szentbeszéde a chiapasi őslakosokhoz, 2016. 02. 15.)
5. Inkább szeretnék egy sérült családot, amely nap mint nap igyekszik megélni a szeretetet, mint egy olyan családot és egy olyan társadalmat, amely megbetegszik, mert bezárkózik, mert félti a kényelmét a szeretettől. Jobban szeretnék egy olyan családot, amely mindig megpróbál újrakezdeni, mint egy olyan társadalmat, amely narcisztikus, a luxus és a kényelem megszállottja.
(Ferenc pápa találkozója a családokkal, 2016. február 15.)
6. A reményvesztettség nemcsak az örömhír hirdetését akadályozza meg, hanem elveszi tőlünk az örvendezést, az istendicsőítés örömét. A beletörődés nemcsak a tervezést gátolja meg, hanem attól is visszatart, hogy kockáztatni merjünk és megváltoztassuk a dolgokat.
(Ferenc pápa szentbeszéde a papokhoz, szerzetesekhez és papnövendékekhez, 2016. február 16.)
7. A remény akkor születhet meg, amikor meg tudjuk tapasztalni, hogy nincs veszve minden. Ennek gyakorlatát ezért „otthon”, saját magunkkal kell kezdeni. Nincs veszve minden. Nem vagyok elveszve, értékes vagyok, sokat érek.
(Ferenc pápa találkozója a fiatalokkal, 2016. február 16.)
8. Az irgalmasság átölel mindenkit a világ minden szegletén. Nincs olyan hely, hová Isten irgalma ne érne el, sem olyan ember, akit ne tudna megérinteni.
(Ferenc pápa beszéde az elítéltekhez, 2016. február 17.)
9. Ha tárgyalunk egymással, valamit mindig veszítünk, de mindenki győztes lesz! Tudom, nem könnyű megállapodni egymással egy mindinkább versenyképességre törekvő világban, de rosszabb engedni, hogy a versengő világ határozza meg a népek sorsát. Rabszolgák! A nyereség és a vagyon nem az ember felett álló javak, hanem a közjót kell szolgálniuk.
(Ferenc pápa beszéde a dolgozókhoz, 2016. február 17.)
10. A kényszerű elvándorlás tragédiája mára világméretű jelenséggé vált. Ezt a válságot ki lehet fejezni számokban, de mi nevekkel, történetekkel és családokkal akarjuk mérni.
(Ferenc pápa szentbeszéde az amerikai-mexikói határon, 2016. február 17.)
+1. Ferenc pápa azonban nemcsak a szavaival tanít, hanem tetteivel is: ahogy magához öleli a kórházban a beteg gyerekeket, vagy az idős házaspárt. Ahogy imádkozik a rabokkal vagy a mexikói határnál fölállított emlékkereszt előtt. Ezek a pillanatok sokkal többet mutatnak meg Ferenc pápából.
Összeállította: Korponai Gábor SJ
Szerkesztő: Kóczián Mária