A menekültkérdés, akárcsak hazánkban, az olasz politika, közélet és a hétköznapok központi témája is lett. A múlt péntek délután összecsapás tört ki a rendőrség és a tüntetők között, amikor 19 afrikait szállítottak egy kisbusszal egy Róma külterületén (Casal San Nicola) lévő egykori iskolába. Nálunk a szegedi eset figyelmeztet arra, hogy elszabadulhatnak az indulatok. Mit lehet tenni ez ellen?
A bevándorlók ellen tüntetők között egyes szélsőjobboldali csoportok, mint a Casa Pound, tagjai is jelen voltak. „A politikai célokra való felhasználás, előítéletek, tudatlanság, a befogadásra való fölkészítés hiánya” – Camillo Ripamonti atya, a Centro Astalli, a Jezsuita Menekültszolgálat olasz irodájának vezetője számára ezek azok a „rossz dolgok”, amelyek a pénteki összecsapáshoz vezettek. A jezsuita szerzetes szerint „elképesztő intolerancia mutatkozott meg egy olyan városban, mint Róma, amely mindig is befogadó és toleráns volt.”. Interjú P. Camillo Ripamontival:
Ripamonti atya, Casal San Nicolában, Róma külvárosában a feszültségek fizikai összecsapássá fajultak a mintegy 20 menekült érkezésekor. Hogyan magyarázza ezt?
Ez a tüntetés egy sor ok miatt alakult ki, attól kezdve, hogy a bevándorlást bizonyos politikai erők, mint a jobboldali pártok, a Casa Pounddal az élen, saját politikai céljaikra használják föl, egészen azokig a különféle előítéletekig, amelyek a tudatlanságból, a befogadás kultúrájának hiányából és az önzésből származnak. Könnyű ellenséges érzelmeket kelteni a lakosság körében azoknak a politikai erőknek, amelyek ellenzik a menekültek befogadását, akik biztos otthon nélkül élnek itt, s megannyi háború, betegség, éhség és a kihasználás különböző formái elől menekültek el. A Centro Astalli és az Egyház megannyi befogadást támogató szervezete nem fognak visszalépni soha a szükséget szenvedők megsegítésétől. Az Egyház mindig is segített. Ferenc pápa is atyaian figyelmeztet bennünket erre nap mint nap.
Nem kellene aggódnunk amiatt, ami Casal San Nicolában történt?
Ezeket a jeleket természetesen nem szabad alábecsülni. A helyi lakosságot, különösen a határ menti részeken, föl kell készíteni a befogadásra. Időben informálni kell, segíteni kell őket, hogy jobban megismerhessék ezt a mára már világméretűvé vált jelenséget, amelyet mi több millió ember háborúk és üldözések elöli drámai meneküléseként értelmezünk.
Képzésekről, információnyújtásról, oktatásról beszél. A Centro Astalli a menekültek és a bevándorlók befogadásán túl mit tud tenni a helyszínek előkészítésében?
Sokat dolgozunk iskolákban, ahol olyan diákokkal találkozunk, akik mélyebben szeretnék megismerni mindazt, ami a menekültáradat jelenségéről kering. Gyakran lehetőséget nyújtunk arra is, hogy a diákok találkozhassanak a menekültekkel, egymás kölcsönös megismerése végül megkönnyíti a párbeszédet, erősíti a nyitottságot és a barátságot a különböző társadalmi és kulturális háttérrel rendelkező emberek között. Ha ez az ismerkedés és képzés megtörtént volna az ilyen helyeken, akkor az olyan lázongás, mint ami Casal San Nicolában történt, nem fordult volna elő. Sőt, az emberek szívesen nyújtanának segítő jobbot a szükséget szenvedőknek.
Forrás: La Repubblica
Fordította: Korponai Gábor SJ
Szerkesztő: Kóczián Mária
