Bodza Klára 1968-ban megnyerte a Nyílik a rózsa című televíziós népzenei vetélkedőt, s ezzel a sikerrel kötelezte el magát végleg az éneklés felé. A Párbeszéd Házában december 21-én, péntek este adandó koncertjével egy fél évszádos pályára teszi fel a pontot, tanítványai, zenésztársai és Dunai Tamás színművész társaságában. Adventi és karácsonyi dalok Erdélyből, archaikus imádságok és Reményik-versek – Bodza Klára jubileumi koncertje az ünnephez emelheti a lelkünket.
Borda Máté ajánlója
Bár ő már Budapesten született, egy nyolcgyermekes család legkisebbjeként, szülei és egész rokonsága Kecskemétről és környékéről való. Kodály városában már gyerekként magába szívta a zenét, énekelt és hegedült, de a család szegénysége miatt később a vendéglátó-ipari pálya felé indult, melyet főiskolai szintig ki is tanult. Tervéről, hogy szállodaigazgató legyen, a 68-as televíziós siker után tett le. Ekkor vált egyértelművé számára, hogy az énekesi hivatás az ő útja.
Férjével, Czidra László régizenésszel és együttesükkel bejárták a világot Amerikától Japánig. Műsoraikban együtt szerepelt a régizene és a még ősibb gyökerű népzene, férje a kettő kapcsolatát is kutatta. Szegeden szerzett ének-zene tanári végzettsége nyomán később tanítani is kezdett, pedagógusi pályája az alapfokú és a konzervatóriumi szinteken át egészen a Zeneakadémiáig ívelt. Olyan tanítványokkal büszkélkedhet, mint Majorosi Marianna, Szalóki Ági, Navratil Andrea és Vakler Anna. Előadói és oktatói tapasztalatait az 1990-es évek elejétől ötkötetes tankönyv-sorozatba sűrítette. Több kitüntetést is kapott, köztük az Eötvös József-díj birtokosa.
A jubileumi koncerten a 2014-ben megjelent, Ó, áldott Szűzanya című szakrális lemezének karácsonyi részét adja elő, kiegészítve két adventi dallal. Erdélyi Zsuzsanna gyűjtéséből archaikus imádságokat, Reményik Sándor tollából istenes verseket is hallhatunk majd Dunai Tamás előadásában.
A koncerten, miként Bodza Klára pályáján is, egymásba fonódik népzene és régizene. Ezért is nevezi magát egyszerűen dalénekesnek. A középkori, reneszánsz és barokk dalokat eredetileg hasonlóan énekelték, mint a népdalokat, ezért természetes ez a párosítás – mesélte.
Zenésztársai között lesz pénteken a neves cimbalmos, Balogh Kálmán, a lantos-kobzos Csörsz Rumen István és a népi furulyán játszó Kiss Krisztián. A régizenei szekcióban Kállay Gábort és Kállay Katalint (blockflöte, ének), valamint Harsányi Zsoltot (dulcián – a mai fagott reneszánsz kori elődje) hallhatjuk. És természetesen nem hiányozhatnak a koncertről a zeneakadémiai és konzervatóriumi énekes tanítványok sem.
