Ízelítő Zoli atya elmélkedésének főbb gondolataiból:
Az Úr Jézus, mint a másokért élő ember, kinek egész lénye a Mennyei Atyára, és az emberekre irányul:
„Amikor az Eucharisztia titkát hátrahagyja nekünk, akkor is egy közösség keretében teszi ezt, és az Utolsó vacsorán adja a tanítványainak a tanítását összefoglaló legmélyebb parancsokat, így tanít Jézus ezen a vacsorán: >> Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást…<< (…) És itt a kereszténységnek a központi igazsága fogalmazódik meg, hogy az Istennel való kapcsolat és az emberekhez való kapcsolat mennyire mélyen, mennyire szorosan összefügg.”
Jézus baráti közösséget alapít:
Az Ősegyház valósága egy baráti közösségnek a valósága, mely a kenyértörés körül alakult ki, intenzív, egységben élő, egyúttal Jézus örömhírét közvetítő misszionárius közösségként.
Az Eucharisztiára mondott igen által válunk egyre inkább egy testté:
„ Nagyon mélyen ott van teház az egyház hitében az egység gondolata. Az Eucharisztia egység Krisztussal, és az Eucharisztia egység egymással is. VI. Pál nagyon szépen fogalmaz: >> Az Eucharisztia két közösséget hoz létre. Az egyiket Krisztussal, a másikat pedig az emberekkel. << És ennek a közösségnek egy nagyon szép kifejezője, – megint csak Szent Ágostont idézném, aki azt mondja, hogy -, amikor a szentáldozáskor Krisztust kapjuk, akkor azt mondja, hogy a Totus Christus, az egész Krisztus, akivel mi találkozunk. És mit jelent ez az egész Krisztus? A fő, és a tagok, azaz amikor a szentáldozásban magunkhoz vesszük az Úr Jézus testét és vérét, akkor Benne a Krisztus egész testét magunkhoz vesszük. Az egész testére kell, hogy igent mondjunk, azaz minden testvérünkre is. Úgyhogy az „Ámen”, amikor azt mondjuk az áldozáskor Krisztus testére, hogy „Ámen”, akkor nem csak arra mondunk igent, hogy hiszem a valós jelenlétet, hanem arra is igent mondok, a testvéremre, a testvéri közösségre, az egyházra. Ez egy nagyon lényeges, nagyon fontos titok.”
A szegényekkel való törődés dimenziója:
„Az Eucharisztia kötelez a szegények iránt. Hogy Krisztus értünk adott testét és vérét igazságban vehessük magunkhoz, Krisztust a legszegényebbekben, az Ő testvéreiben föl kell ismernünk.” /Katekizmus/
„A szegényekkel való törődés egész mélyen összekapcsolódik a mi Eucharisztikus hitünkkel.”
„Ita missa est”
Azaz: itt a missziónak az ideje, itt a küldetésnek az ideje, építeni a testvéri közösséget. Az Eucharisztia belső lényegéből fakad az, hogy tegyünk a közösségért…Krisztus teste az egység szentsége.
„A barátságnak milyen közösségi dimenziója van. Az Eucharisztia valahogy küld bennünket, és ad egy küldetést arra, hogy nézzünk arra a tágasságra, ami az Isten szívének a tágassága. Amely minden embert magához szeretne ölelni.
Olyan szépen fogalmazza meg hitünk gazdagságait Szent VI. Pál pápa: (…) >> Az Eucharisztia azért adatott, hogy testvérekké váljunk. Azért mutatja be a pap a keresztény közösség szolgálattevője, hogy idegenekből, szétszórtakból, egymásnak közömbösökből egyek, egyenlők, barátok legyünk. Ezért adatott nekünk, hogy apatikus, önző, megosztott tömegből, egymással szembenálló emberekből néppé legyünk. Igazi, hívő, szeretetteljes néppé, amely egy szív és egy lélek. << ”
