Egy órát Jézussal – népünkért

 Csütörtökönként a jezsuita templomokban – és buzdítunk minden más templomot is, hogy tartsanak velünk – közös értékekinkért  imádkozunk, felelősséggel készülve így a választásokra is.

A dátumokra és az értékekre javaslatunk a következő:

A heti témák rövid gondolatébresztőit itt olvashatja. (A témákat hétről-hétre foylamatosan frissítjük.)

 
Április 10. – ELKÖTELEZŐDÉS
 
Kikerülhető-e a felnőtt ember életében a tudatos elköteleződés?
Van-e különbség a valaki és a valami melletti elköteleződés között?
A lelki, emberi kibontakozásnak lényegi alkotórésze-e az elköteleződés?
Vagyis ha nem köteleződöm el, valami lényegi hiánnyal kell szembenézzek?
És egyáltalán: mit értek elköteleződés alatt?
Ezzel kapcsolatos kérdések és belátások foglalkoztattak, mikor az alábbi szövegem készült.

 

akit hordoznak

 

amit szívedben hordozol
van
és más semmi nincs

 

feleség ettől a nő
anya
a fiú meg atya általa társ

 

kertté a vadon így szelídül
kollégiummá diáktanya
s lesz szétszórt jezsuitákból rendház
lesz provincia

 

van
amit hordoznak
s ameddig hordozzák
van

 

te pedig elmúlsz

 

a világ van
ne aggódj
hordoz mindent
aki Van
tegnapi virágillatot
holnapi terveid
őseid lábnyomát
s aggódásod érte
ki oly fontos neked

 

meg őt is
kit elkerülsz
észre sem veszel

 

Add, Uram, arcod másának, nekem, hogy egyre inkább azzá váljak, aki vagyok. És tégy eszközöddé, hogy segíthessek másoknak is azzá válni, akik: a Te, világokat időtlen hordozó személyválogatás nélküli  lényed megjelenítőjévé e földi tájakon!

Sajgó Szabolcs SJ

 

 
Április 3. – FELELŐSSÉG – aminek hiányában szétesik család, társadalom

Ha nem vállalom a felelősséget, akkor nincs felelősségem? Lehet átvállalni más felelősségét? Jól teszi a szülő, az iskola, a munkahely, az állam, ha átveszi a rá bízottak felelősségét? Átveheti? Mennyit vehet át bárki mások felelősségéből? Ha nem cselekszem, nem szólok, amikor tehetném – akkor is, ha semmi látszata tetteimnek, szavaimnak –, nem vagyok felelős a kialakult helyzetért?…

Elég rátekinteni a közelmúlt történetére, hogy lássuk, mennyire fontos helyesen válaszolni ezekre a kérdésekre – bár divatos kulturális, társadalmi irányzatok sok tekintetben elterelik a figyelmet a felelősségről és egyenesen felelőtlen életre hangolnak.
Tény, hogy minden gondolatunknak, szavunknak, döntésünknek, cselekedetünknek következménye van. Annak is, ha nem szólunk, nem döntünk, nem cselekszünk. Következménye van. A felelősség azt jelenti, hogy ennek tudatában vagyok, hogy fölvállalom a következményeket, amiknek oka vagyok, és hogy éppen ezért kellően megfontolom, amit mondok, amit teszek.
A felelősség növeli a szabadságot, mozgósítja az értelem és az akarat tartalékait, erősíti az elköteleződést, mélyíti a szeretet képességét… Röviden: gyorsítja az emberebbé, az “isteni” emberré válást.
A felelősség a tébláboló embert alkotóvá teszi, a terméketlen életűt Isten társteremtőjévé formálja.
A felelősségnek súlya van, de édes teher, ha másokért, ha egy nagyobb értékért, ha szeretetből vállalják.
A helyesen értett felelősség nem mániákus, nem esik túlzásba, nem veszi el mások szabadságát, hanem növeli azt, és segít másokat is felelős, felelősebb életet élni.
A felelős ember tudja, hogy el fog számolni adottságai kimunkálásával, lehetőségei megvalósításával, anyagi javai jóra fordításával, ideje felhasználásával. Csak azt nem tudja, hogy a számadás mikor következik el: a következő pillanatban-e vagy csak évtizedek múltán.
Az ember felelős mindazért, amit tudatosan és szabad akarattal tesz. Ügyeskedéssel, szerencsével kibújhat a számadás alól az emberek színe előtt, de nem bújhat ki lelkiismerete és Isten színe előtt.
A felelősség föl nem vállalása elkorcsosít.
Ahol nincs felelősségre vonás, ott eluralkodik az egyéni érdek, szövetkezni kezd a bűn, megszűnik az erkölcs és ember embernek farkasa lesz.
 
Ha nincsenek felelősök, értelmetlenné és élhetetlenné válik az élet.
Nincs vákum: ha csökken a felelősség, helyét növekvő félelem és rabság foglalja el, a rend helyére pedig káosz és kiszámíthatatlan élet költözik.
A felelőtlenség, a felelősségtől elmenekülés a kultúravesztés, a pocsékolás, a rombolás, az elembertelenedés útja.
Aki fölvállalta a felelősséget és igyekezett helyt állni, annak – hibái és tévedései ellenére is – örömteli lesz a számadás az emberek előtt, a lelkiismerete előtt – és Isten előtt is. Aki nem vállalta, rosszra használta a felelősségét, annak kínos és keserves lesz a számadás elkerülhetetlen ideje.
 
Sajgó Szabolcs SJ
 
 
Március 27. IGAZSÁGOSSÁG – ami nélkül nincs béke és ami nélkül a hit csak írott malaszt…

Amikor egy bizonyos ügyben gyűlést tartottak Szkétiszben, és végül határozatot hoztak, odament Agathón, egy sivatagi szent öreg, és így szólt: “Nem jól rendeltétek el a dolgot.” Erre így válaszoltak neki: Ki vagy te, hogy így beszélsz?” Azt mondta: “Ember fia. Meg van ugyanis írva: >Ha valóban igazságot szóltok, egyenesen ítéljetek, emberek fiai!<” (Zsolt 57,2)

Igazságosság, ami nemcsak akkor fontos, ha én cselekszem és én beszélek? Az én igazságoságomról vall az is, hogyan válaszolok szóban, tettben egy igazságtalan helyzetre. Vérbő-e az igazságosságom, vagyis valódi, vagy vérszegény? 

A iustitia, az igazságosság elsősorban Isten tevékeny sajátsága, mellyel minden teremtményének megadja a teremtménye igaz létét megillető feltételeket. Vagyis senki nem mondhatja: én nem lehetek igaz – és ezért igazságos sem -, mert a sorsom, a gyermekkorom, a szüleim…  ezt megakadályozzák. Van, aki lelkiismeretének kisebb a játéktere, van, akié nagyobb, de emberlétünkkel adott az erkölcsi felelősség is. Isten igazságossága jelenti, hogy Neki mindenki csak a saját lelkiismeretéről ad számot, de arról “mezítelenül” mindegyikünk számot ad.

Az igazságosság a vallásfüggetlen négy sarkalatos erény egyike, jelentése Arisztotelész szerint: megadni mindenkinek, ami megilleti. Istennek, ami Istené (az igaz vallásosság helyes formájában), és megadni az embernek, ami az emberé. 

Az igazságosság minden család, emberi közösség létalapja. Készségessé tesz mindenki jogainak tiszteletben tartására, segít annak az összhangnak a megteremtésében, amely előmozdítja a méltányosságot a személyek és a közjó irányában. Föltételezi, hogy a felebarát egyenjogú és szabad partner, alanyi jogok hordozója, akit a személyi méltóság alapján megillet a tisztelet és a védelem. Megteremti a társadalom számára az emberhez méltó élet nélkülözhetetlen alapjait. A törvényes igazságosság a polgári és az egyházi közösség iránti kötelességek teljesítésének erénye. (vö. Magyar Katolikus Lexikon)

Add, Uram, hogy mint a Te képed mása, mint a Te isteni természeted örököse, minden tettemben és szavamban kövessem a Te igazságosságodat!

Sajgó Szabolcs SJ

 

Március 20. BIZALOM ami nélkül nem állhat fenn család, társadalom…
 
Ha az ember a legjobbat hiszi valakiről, akkor életre hívja benne a legjobbat. Az embereknek javukra válik, ha hiszünk bennük. Ezt újra és újra tapasztalom. (Agatha Christie)
 

Hogy esélyt adjunk a jónak, előlegezni kell a bizalmat. Jézus győzelmet arat a gonosz minden hatalma fölött és minden embert magához vonz azáltal, hogy mindenki irányában, minden körülmények között bizakodó szeretet gyakorol.

Nemcsak bizalmat ébresztett ezáltal bennünk, de biztonságunkat is megalapozta. A bízó tanítványból ezáltal hűséges tanú lesz, hűsége Isten hűségére támaszkodik.  Bízik abban, hogy az isteni kegyelem befejezi művét.

Az így megalapozott bizalom a válságos órákban is megmarad, a tanítványba fogyhatatlan biztonságot önt, hogy teljes szabadságban hirdesse Isten igéjét betegségben, üldöztetésben egyaránt.

Ebben a rendíthetetlen bizalomban, örvendező biztonságban Krisztus tanúja tudja, hogy minden körülmények közt egy lett a Megfeszítettel, hogy Jézus vére megnyitotta számára az Életre vezető utat.

Bátorságában nincs mitől félnie, tudja, kinek hisz, s hogy semmi nem választhatja el őt Isten szeretetétől, amely megigazulásakor a szívébe áradt. Ez örömmel tölti el és kitartóvá teszi a próbatételekben, tudja: az Istent szeretőknek minden a javára válik.

“A lator a kereszten függött, és egy szó által megigazult. Júdás viszont az apostolok közé tartozott, és egy éjszaka alatt elveszítette összes fáradozását… Ezért ne dicsekedjen senki sem, aki helyesen cselekszik, hiszen akik magukban bíztak, mind elbuktak.” (Xanthiasz abba)

A bizalmat, mely minden közeledés alapja, nem lehet parancsszóra, erőszakkal és tömegesen kikényszeríteni. Erre a jóakarat önként meginduló emberei, lelkek, egyéniségek kellenek. (Makkai Sándor)

Ha nem bízol a társaidban, kudarcra ítéled magad (Star Wars, A klónok háborúja).

Ahhoz, hogy a gondolatainkat kicseréljük, kölcsönös bizalomra van szükség, s mihelyt ezt megtaláljuk egymásban, biztos, hogy mindketten szilárdabban állunk a lábunkon. (Anne Frank)

Nem bízhatunk valakiben, akiről nem hisszük el, hogy szeret. (William Paul Young)

Az őszinte, szeretetteljes párbeszédhez komoly esendőségre van szükség. Arról kell tudnunk beszélni, hogy mit érzünk, mire van szükségünk, mire vágyunk, és képesnek kell lennünk nyitott szívvel és elmével meghallgatni a másikat. Esendőség nélkül nincs bizalom és intimitás. (Brené Brown)

A kétely barátságokat és szerelmeket dönthet romba, így nincs helye az életünkben. Kiben bízhatnánk, ha egymásban nem? (A.O.Esther)

Bízni tudni annyit jelent, mint hinni tudni. És hinni tudni, az szeretni tudni. (Hendi Ilma)

Sajgó Szabolcs SJ
 
 
Március 13. – TÜRELEM
 
Adja meg nektek a türelem és vigasztalás Istene, hogy Krisztus Jézus akarata szerint egyetértõk legyetek. (Róm 15,5)
 
Mikor imádkozol – tudj várni
mindennek megvan a maga ideje
a próféták tudták ezt
elvárás nélkül kell kérlelned folyton
beérik a jövőben a meg nem hallgatott
a beteljesületlen meg éppen történik
mindent tud az Úr tudja hogy az éjben
a tevékeny hangya hova igyekszik
a szeretet elhisz a barátság megért
ha várni nem tudsz
ne is imádkozz
(Jan Twardowski, várj «zaczekaj» c. verse, ford. Worowska-Sajgó)

Amire az emberek sokáig, nagy akarattal, kitartással, előrelátással és körültekintéssel készülődnek, végül is bekövetkezik. (Márai Sándor)

A lélek gyümölcsei: öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás (Gal 5,22-23).

Egy pillangót, amint éppen a bábjából próbált kimászni, valaki gyengéden lehelni kezdett hogy gyorsítsa a folyamatot. A meleg fuvallat gyorsított is. De ami kibújt a bábból, az nem lepke lett, hanem egy szétroncsolt szárnyú lény.

Ha reméljük, amit nem látunk, akkor várjunk csak türelemmel. (Róm 8,24)

Minden jókor jön annak, aki várni tud. (Lev Tolsztoj)

Az ember nem tud csodát tenni. A csodák nem ott történnek, ahol valamit ki akarnak kényszeríteni. Csodák ott történnek, ahol az ember várni tud. Ahol valaminek valóban növekednie kell, annak türelmes várakozásra van szüksége. (Anselm Grün)

Gyakorlom-e ténylegesen naponta magam és a környezetem felé kitartóan a türelmet vagy csak terméketlen nyelvverdesés a türelemért végzett imádságom?

Jézus, add, hogy ne szívtelen szolgaként esdjük türelmedet a magunk számára (Mt 18,26), hanem mint akik egymás iránt is türelemmel vannak.

 
Sajgó Szabolcs SJ
 
 

Március 6. – KIENGESZTELŐDÉS

“Ha valamely ország meghasonlik magával, az az ország nem állhat tovább fenn. Ha egy ház meghasonlik magával, az a ház nem állhat fenn tovább.” (Mk 3,24-25.)

A héber kiengesztelődés szó jelentése: meggyógyítani, helyreállítani, átalakítani, transzformálni. 

Görög jelentése: olyan erőket összehozni, amelyek természetesen taszítanák egymást; falakat és akadályokat letörni, egy kapcsolat természetét, jellegét megváltoztatni.

Latin jelentése: egy szándékos folyamat, amelyben a konfliktusban álló felek találkoznak, és egy folyamat során kidolgozzák álláspontjaikat, és közös megoldásra jutnak.

A szó a kapcsolatok fontosságáról beszél, akár két egyéni ember, akár két embercsoport között. A kiengesztelődés a barátság és szeretet helyreállítását jelenti ott, ahol addig megosztottság, konfliktusok és harcok voltak. Transzformációt jelent, érzések, magatartásformák megváltozását. A kiengesztelődés szellemi és politikai jelentésű szó egyszerre.

A kiengesztelődés gyümölcse a béke, a teljesség, a harmónia – olyan emberek állapota, akik a természettel, önmagukkal, Istennel és egymással kiengesztelődtek.

Ha embert próbálunk emberrel kiengesztelni, anélkül, hogy Istennel való kiengesztelődésre is meghívnánk, akkor senki nem engesztelődött ki senkivel, hiszen a kiengesztelés azt jelenti, hogy Istennel helyes viszonyba kerültünk.  (vö. danielcsoport.hu)

Jézus, eljöttél, hogy ledöntsd a válaszfalat, ami elválaszt népeket, embereket. Neked minden nép, minden ember kedves. A benned lángoló isteni szeretet képessé tesz, hogy minden egyes emberért és népért vállalod a halált.

Sajgó Szabolcs SJ